Vashiányos vérszegénység – mit jelent, milyen tünetei vannak és hogyan kezelhető?
- Dr. Vértes András
- 6 nappal ezelőtt
- 3 perc olvasás
A vashiányos vérszegénység világszerte az egyik leggyakoribb hiányállapot: az emberek közel egynegyedét érinti. Bár kezdetben akár tünetmentes is lehet, a kezeletlen vashiány hosszú távon komoly panaszokat és szövődményeket okozhat.
A korai felismerés ezért kulcsfontosságú – különösen nőknél, gyermekeknél, várandósság idején vagy tartós fáradtság esetén.
Mi az a vashiányos vérszegénység?
A vashiányos vérszegénység akkor alakul ki, amikor a szervezetben nincs elegendő vas a megfelelő mennyiségű hemoglobin előállításához. A hemoglobin a vörösvértestek egyik legfontosabb alkotóeleme: feladata az oxigén szállítása a tüdőből a szervezet szöveteihez.
A vas esszenciális ásványi anyag, vagyis a szervezet nem képes előállítani, kizárólag táplálkozással vagy pótlással jut hozzá. Ha a vasbevitel, a felszívódás vagy a vasraktárak szintje nem megfelelő, csökken a hemoglobin-termelés, romlik az oxigénellátás, és különböző tünetek jelenhetnek meg.
A vashiányos vérszegénység szakaszai
A vashiány nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem több lépcsőben halad előre.
1. Vashiány
Ebben a kezdeti szakaszban a szervezet vasraktárai már csökkennek, de a hemoglobinszint még normális. Laborvizsgálat során jellemzően az alacsony ferritin érték hívja fel a figyelmet a problémára. A beteg gyakran még nem tapasztal kifejezett tüneteket.
2. Vashiányos eritropoézis
A vasraktárak további csökkenésével a vörösvértestek képzése zavart szenved. A csontvelő nem jut elegendő vashoz, ezért a termelt vörösvértestek kisebbek és halványabbak lesznek. Ebben a szakaszban már megjelenhetnek a vashiányra jellemző panaszok, és a laborértékek is eltérést mutatnak.
3. Vashiányos vérszegénység
Az utolsó stádiumban a hemoglobinszint jelentősen csökken, a vér oxigénszállító képessége romlik. A tünetek kifejezettebbé válnak, a laborvizsgálatok pedig egyértelműen igazolják a vérszegénységet és a súlyos vashiányt.
A vashiányos vérszegénység leggyakoribb tünetei
A vashiányos vérszegénység tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, és nem mindig arányosak a laborértékekkel. Gyakran előfordul, hogy a panaszok fokozatosan alakulnak ki.
Leggyakoribb tünetek:
tartós fáradtság, gyengeség
fejfájás, szédülés
hideg kéz és láb
terhelésre jelentkező légszomj
szapora szívverés, mellkasi kellemetlen érzés
sápadt bőr, nyálkahártyák
törékeny körmök, kanál alakú körmök
Fizikális vizsgálat során gyakran megfigyelhető a bőr és a kötőhártyák sápadtsága, valamint a nyugalmi tachycardia, vagyis a szapora szívverés.
Mi okozhat vashiányos vérszegénységet?
A vashiány hátterében többféle ok állhat, gyakran ezek kombinációja vezet a hiányállapot kialakulásához.
Elégtelen vasbevitel
A vasban gazdag élelmiszerek – például vörös húsok, baromfi, halak, hüvelyesek, dúsított gabonafélék és leveles zöldségek – elégtelen fogyasztása gyakori ok. Különösen érintettek lehetnek a szigorú diétát követők, vegetáriánusok és vegánok megfelelő vaspótlás nélkül.
Felszívódási zavarok
A vas felszívódása elsősorban a vékonybélben történik. Bizonyos betegségek és állapotok rontják ezt a folyamatot, például:
lisztérzékenység
Crohn-betegség
H. pylori fertőzés
csökkent gyomorsavtermelés
gyomor-bypass műtét.
Vérveszteség
Krónikus vagy akut vérveszteség esetén a vasraktárak fokozatosan kimerülnek. Gyakori okok:
erős vagy elhúzódó menstruáció
emésztőrendszeri vérzés (fekély, daganat, aranyér)
műtétek, sérülések.
Hogyan derül ki a vashiány?
Vashiány gyanúja esetén elengedhetetlen a laboratóriumi kivizsgálás. Alapvizsgálatok közé tartozik:
teljes vérkép
szérum vas
ferritin
transzferrin és transzferrin-szaturáció
teljes vaskötő kapacitás.
Amennyiben a kórelőzmény nem ad egyértelmű magyarázatot, további laborvizsgálatok is indokoltak lehetnek, például:
lisztérzékenység irányú ellenanyag-vizsgálatok
széklet okkult vér vizsgálat
átfogó székletelemzés
pajzsmirigyfunkció (TSH, szabad T3, szabad T4)
szükség esetén tumormarkerek.
A pontos ok feltárása kulcsfontosságú a hatékony és tartós kezeléshez.
A vashiányos vérszegénység kezelése
A kezelés célja nemcsak a vasraktárak feltöltése, hanem a kiváltó ok megszüntetése is.
Hagyományos vaspótlás
Enyhébb esetekben szájon át szedhető vaspótlás javasolt. A kezelés általában a vérszegénység rendeződését követően is folytatódik még több hónapig, hogy a vasraktárak megfelelően feltöltődjenek.
Infúziós vaspótlás
Bizonyos esetekben – például felszívódási zavar, súlyos vashiány vagy tartós panaszok esetén – az infúziós vaspótlás gyorsabb és hatékonyabb megoldást jelenthet. A karboximaltóz infúziós formában, orvosi javaslat alapján, szükség esetén akár havi rendszerességgel alkalmazható.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Érdemes kivizsgálást kérni, ha:
a fáradtság tartósan fennáll
a laboreredmények alacsony ferritint mutatnak
a szájon át szedett vaspótlás nem hoz javulást
erős menstruáció vagy felszívódási zavar gyanúja merül fel
A személyre szabott kivizsgálás és kezelés segíthet abban, hogy a panaszok valódi oka feltárásra kerüljön, és a megfelelő terápiával a közérzet és az életminőség is javuljon.
Jó tudni: a vashiány kezelése nem csupán számokról szól, hanem a szervezet egészének egyensúlyáról. Ha orvosi javaslat alapján infúziós vaspótlásra van szükség, rendelőnkben időpontfoglalással elérhető a kezelés.
Hozzászólások