Sportolok, tehát védett vagyok a szívbetegségtől?

Amit az aktív életmód, a magas koleszterinszint és a koszorúér-betegség kapcsolatáról tudni érdemes

A rendszeres mozgás az egyik leghatékonyabb eszköz a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Javítja a vérnyomást, az anyagcserét, segít megőrizni az egészséges testsúlyt, csökkenti a cukorbetegség kockázatát, és általában kedvezően hat a vérzsírokra is.

A rendszeres mozgás fontos védőfaktor, de nem tesz teljesen védetté a magas LDL-koleszterin, az emelkedett Lp(a) és a koszorúér-betegség ellen

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy aki rendszeresen sportol, annak nem lehet magas a koleszterinszintje vagy nem alakulhat ki nála koszorúér-betegség.

A mellékelt, 2026-ban megjelent sportkardiológiai közlemény legfontosabb üzenete egyszerű:

A jó fizikai állapot jelentős védelmet nyújt, de nem teszi „érinthetetlenné” a sportolót.

A 35 év feletti sportolók körében a terheléshez kapcsolódó hirtelen szívhalál leggyakoribb oka a koszorúér-betegség. Ennek egyik legfontosabb, kezelhető kockázati tényezője a magas LDL-koleszterinszint. A sportolók körében végzett vizsgálatokban a vérzsíreltérések 18–36%-os gyakorisággal fordultak elő; egy olimpikonokat vizsgáló felmérésben a sportolók több mint egyharmadánál találtak valamilyen lipideltérést.

A mozgás sokat segít, de a magas LDL-t nem tünteti el

A rendszeres állóképességi sport általában:

• csökkenti a trigliceridszintet,

• mérsékelten emeli a „védő” HDL-koleszterint,

• javítja az inzulinérzékenységet,

• kedvezően befolyásolja a vérnyomást,

• csökkenti a gyulladásos folyamatokat,

• javítja az általános keringési állapotot.

Ezek a kedvező változások azonban nem feltétlenül elegendők a jelentősen emelkedett LDL-koleszterin normalizálásához. Különösen igaz ez akkor, ha a magas koleszterinszint hátterében örökletes tényezők állnak.

Előfordulhat tehát, hogy valaki maratont fut, rendszeresen kerékpározik, normális a testsúlya, nem dohányzik, mégis magas az LDL-koleszterinszintje. Ilyen esetben nem szabad abból kiindulni, hogy az edzés „ellensúlyozza” a magas koleszterin káros hatását.

A sport és a fittség csökkentheti a szív- és érrendszeri események valószínűségét, de az artériák falában zajló érelmeszesedést nem mindig akadályozza meg teljesen.

Mi az a „sportolói meszesedési paradoxon”?

Az elmúlt években több vizsgálat érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Hosszú ideje, nagy intenzitással sportoló középkorú és idősebb állóképességi sportolóknál egyes képalkotó vizsgálatok gyakrabban mutattak ki meszes koszorúér-plakkokat, mint hasonló életkorú, átlagosan aktív embereknél.

Egy vizsgálatban a versenyszerűen futó és kerékpározó férfiak 44%-ánál találtak koszorúér-plakkot, míg a kontrollcsoportban ez az arány 22% volt. A nagyobb meszesedés összefüggést mutatott a versenyszerű edzéssel töltött évek számával.

Ez első hallásra ellentmondásosnak tűnhet. Hogyan lehet, hogy a sok sport mellett több meszesedés jelenik meg?

A jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy a sportolóknál kialakuló plakkok gyakrabban meszesek és stabilabb szerkezetűek. A kevésbé stabil, zsírdús plakkok könnyebben megrepedhetnek, és szívinfarktust okozhatnak. A meszes plakkok általában stabilabbak lehetnek, de jelenlétük ettől még azt jelzi, hogy az érelmeszesedés folyamata már megkezdődött.

Azonos koszorúér-meszesedés mellett egy jó fizikai állapotú ember kockázata rendszerint alacsonyabb, mint egy mozgásszegény személyé. A fittség azonban csak mérsékli, nem szünteti meg teljesen a meszesedéshez kapcsolódó kockázatot.

Ezért a koszorúér-meszesedés kimutatása nem jelent automatikus sporttilalmat, de megfelelő orvosi értékelést igényel.

Nem csak az LDL számít: különösen fontos az Lp(a)

Az LDL-koleszterin mellett egyre nagyobb figyelem irányul a lipoprotein(a), röviden Lp(a) vizsgálatára.

Az Lp(a):

• nagyrészt örökletesen meghatározott,

• az élet során viszonylag állandó,

• diétával és mozgással csak alig befolyásolható,

• magas szintje önállóan növeli az érelmeszesedés, a szívinfarktus és bizonyos billentyűbetegségek kockázatát.

A 2026-os ajánlás szerint minden felnőttnél érdemes legalább egyszer megmérni az Lp(a)-szintet. Sportolóknál ez különösen fontos, mert a jó erőnlét és az egyébként kedvező rizikóprofil elfedheti az örökletes kockázatot.

A közlemény egy negyvenes évei végén járó veterán sportoló esetét is bemutatja. A férfi nem dohányzott, normális volt a vérnyomása, nem volt panasza, és a hagyományos kockázatbecslő rendszer alacsony, 4,1%-os tízéves kockázatot mutatott. Ennek ellenére egy vizsgálat során a szív egyik fontos koszorúerében 75%-os szűkületet találtak. A háttérben jelentősen emelkedett Lp(a)-szint állt.

Különösen indokolt az Lp(a) mérése, ha:

• a családban fiatal életkorban fordult elő szívinfarktus vagy stroke;

• a koleszterinszint nem magyarázható az életmóddal;

• koszorúér-meszesedést találtak;

• familiáris, vagyis örökletes magas koleszterinszint gyanúja merül fel;

• valakinél jó életmód mellett is korai érelmeszesedés alakult ki.

A magas Lp(a)-szintet jelenleg általában nem lehet jelentősen csökkenteni hagyományos életmódi módszerekkel. Ilyenkor még fontosabb az LDL-koleszterin, a vérnyomás, a vércukor és valamennyi egyéb befolyásolható kockázati tényező megfelelő kezelése.

Mikor hasznos az ApoB vizsgálata?

A hagyományos LDL-C érték azt mutatja meg, hogy mennyi koleszterint szállítanak az LDL-részecskék. Az ApoB viszont közelebb áll az érelmeszesedést okozó részecskék számának meghatározásához.

Ez azért fontos, mert két embernek lehet azonos LDL-koleszterinszintje, miközben az egyik vérében sok, kisebb részecske, a másikéban kevesebb, nagyobb részecske található. A több részecske általában nagyobb érelmeszesedési kockázatot jelent.

Az ApoB meghatározása különösen hasznos lehet:

• magas trigliceridszint,

• inzulinrezisztencia,

• cukorbetegség,

• hasi elhízás,

• metabolikus szindróma,

• vagy látszólag megfelelő LDL-C mellett fennmaradó magas kockázat esetén.

Sportolóknál is előfordulhat, hogy az LDL-C viszonylag megnyugtató, miközben az ApoB alapján több atherogen részecske van jelen.

Szükséges-e minden sportolónak koszorúér-calcium score vizsgálat?

Nem.

A coronaria-calcium score, röviden CAC, alacsony sugárterheléssel járó CT-vizsgálat, amely a koszorúerek falában található meszesedés mennyiségét méri.

A vizsgálat elsősorban akkor lehet hasznos, ha a koleszterincsökkentő kezelés szükségessége bizonytalan, és az eredmény várhatóan befolyásolná a döntést.

Általában mérlegelhető:

• 40 év feletti férfiaknál,

• 45 év feletti nőknél,

• közepes vagy határeset kockázat esetén,

• további kockázatfokozó tényezők jelenlétében.

A sportkardiológiai ajánlások ugyanakkor nem támogatják, hogy minden panaszmentes, alacsony kockázatú sportolónál rutinszerűen CAC-vizsgálat történjen, pusztán azért, mert sokat sportol vagy elmúlt egy bizonyos életkor.

Sportolóknál a meszesedés gyakoribb lehet, ezért egy emelkedett score-t mindig a teljes klinikai kép részeként kell értékelni. Nemcsak a számot, hanem a tüneteket, a családi előzményeket, az LDL- és Lp(a)-szintet, a vérnyomást, valamint a terhelhetőséget is figyelembe kell venni.

A CAC kimutatása önmagában általában nem jelenti azt, hogy abba kell hagyni a sportolást.

Magas koleszterinszint és öröklött hajlam

A familiáris hypercholesterinaemia öröklött betegség, amely körülbelül minden 250. embert érinthet. A betegségben már fiatal kortól nagyon magas lehet az LDL-koleszterinszint, így az ereket évtizedeken keresztül fokozott koleszterinterhelés éri.

Erre utalhat:

• 190 mg/dl, vagyis körülbelül 4,9 mmol/l feletti LDL-C;

• fiatal életkorban kialakult szívinfarktus a családban;

• több családtagnál ismert magas koleszterinszint;

• fiatal korban jelentkező koszorúér-betegség;

• magas LDL és magas Lp(a) együttes fennállása.

A jó fizikai teljesítőképesség a familiáris hypercholesterinaemiát sem zárja ki. Jelentősen emelkedett LDL-C esetén nem elegendő csak a tízéves kockázatot kiszámítani: megfelelő lipidcsökkentő kezelésre és a közeli családtagok vizsgálatára is szükség lehet.

Ronthatja-e a statin a sportteljesítményt?

A statinok hatékonyan csökkentik az LDL-koleszterint és a szívinfarktus kockázatát. Egyes embereknél azonban izomfájdalmat, izomgyengeséget vagy szokatlan fáradékonyságot okozhatnak.

Sportolóknál ez különösen érzékeny kérdés, mert:

• az intenzív edzés önmagában is izomfájdalommal járhat;

• a kreatin-kináz, vagyis CK érték edzés után természetesen megemelkedhet;

• már enyhe izompanasz is érezhető teljesítményromlást okozhat.

Izompanasz esetén nem tanácsos a gyógyszert önállóan, véglegesen elhagyni. Először tisztázni kell:

• valóban a statin áll-e a háttérben;

• nem történt-e szokatlanul nagy edzésterhelés;

• fennáll-e folyadékhiány;

• nincs-e pajzsmirigybetegség vagy más izompanaszt okozó eltérés;

• nem lépett-e fel gyógyszerkölcsönhatás.

Szükség esetén szóba jöhet:

• alacsonyabb statindózis,

• másik statin választása,

• egyes esetekben kétnaponkénti adagolás,

• ezetimib hozzáadása,

• statinintolerancia esetén más típusú lipidcsökkentő kezelés.

A közlemény szerint bizonyos, kevésbé izomoldékony statinok – például a rosuvastatin vagy a pravastatin – sportolóknál jobban tolerálhatók lehetnek. A kétnaponként adott rosuvastatin egyes betegeknél 30–40%-kal is csökkentheti az LDL-koleszterint.

A kezelést mindig egyénileg kell beállítani. A cél nem feltétlenül a lehető legnagyobb statindózis, hanem a szükséges LDL-célérték elérése a jól tolerálható gyógyszer vagy gyógyszer-kombináció mellett.

Milyen panaszokra kell sportolás közben figyelni?

A koszorúér-betegség sportolóknál nem mindig klasszikus mellkasi fájdalommal jelentkezik.

Figyelmeztető jel lehet:

• terhelés alatt jelentkező mellkasi nyomás vagy szorítás;

• szokatlan légszomj;

• megmagyarázhatatlan teljesítménycsökkenés;

• korábban jól tolerált terhelés romló viselése;

• terhelés alatti szédülés vagy ájulásközeli érzés;

• szokatlan szívdobogás;

• terhelésre jelentkező állkapocs-, hát-, váll- vagy karfájdalom;

• feltűnően lassú regeneráció.

A sportoló sokszor nem fájdalomként írja le a panaszát, hanem úgy fogalmaz, hogy „nem megy úgy az emelkedő”, „elfogy az erőm” vagy „nem tudom tartani a korábbi tempót”.

Az újonnan jelentkező terheléses tüneteket nem szabad pusztán az életkornak, a fáradtságnak vagy az edzettség átmeneti csökkenésének tulajdonítani.

Mit érdemes megjegyezni?

A rendszeres sport továbbra is az egészségmegőrzés egyik legfontosabb eszköze. A közlemény nem a sport ellen szól, hanem arra figyelmeztet, hogy a jó teljesítmény nem helyettesíti az orvosi kockázatfelmérést.

Egy rendszeresen sportoló felnőttnél is érdemes időnként ellenőrizni:

• az LDL- és HDL-koleszterint,

• a trigliceridszintet,

• legalább egyszer az Lp(a)-t,

• a vérnyomást,

• a vércukrot vagy HbA1c-t,

• a családi szív- és érrendszeri előzményeket.

Középkorú és idősebb sportolóknál, különösen magas LDL-C, magas Lp(a), családi halmozódás vagy terheléses panasz esetén, személyre szabott sportkardiológiai és prevenciós kivizsgálás indokolt.

A kezelés célja nem a sporttevékenység korlátozása, hanem éppen annak biztosítása, hogy az érintett személy hosszú éveken keresztül, biztonságosan és jó egészségi állapotban maradhasson aktív.

A közlemény végső következtetése szerint a sportolóra szabott kockázatbecslés, az Lp(a) vizsgálata, az indokolt esetekben végzett CAC-meghatározás és a megfelelő lipidcsökkentő kezelés együttesen segítheti a korai cardiovascularis események megelőzését és az élethosszig tartó sportolás megőrzését.

---

Személyre szabott kivizsgálás és kockázatfelmérés

Alá egy rövid bevezető mondat:

Magas koleszterinszint, emelkedett Lp(a), örökletes hajlam vagy terheléses panaszok esetén a szükséges vizsgálatokat és a további teendőket mindig az egyéni kockázat alapján érdemes meghatározni.

Dr. Vértes András

Kardiológus, angiológus, diabetológus, belgyógyász főorvos

A magas koleszterinszint, a szív- és érrendszeri kockázat, a magas vérnyomás, a családi előzmények és a terheléses panaszok együttes értékelése.

Időpontfoglalás

Dr. Péter Emőke

Diabetológus adjunktus

A szív- és érrendszeri kockázatot befolyásoló vércukor- és anyagcsere-eltérések, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, túlsúly és vérzsírértékek komplex értékelése.

Időpontfoglalás

Prof. Dr. Császár Albert

Belgyógyász, lipidológus professzor

Magas LDL-koleszterinszint, emelkedett Lp(a), örökletes lipideltérések és nehezen beállítható vérzsírértékek személyre szabott kivizsgálása és kezelése.

Időpontfoglalás

Kapcsolódó laborvizsgálatok

A cardiovascularis kockázat felmérésében fontos lehet a teljes lipidprofil, az Lp(a), az ApoB, a vércukor, a HbA1c és az egyéb anyagcsere-paraméterek vizsgálata.

Javasolt laborvizsgálatok a sportolóra szabott kockázatbecsléshez

• Lp(a)

• az LDL-

• és HDL-koleszterint

• összkoleszterin

• a trigliceridszint

• a vércukor

• HbA1c

• ApoB

Időpontfoglalás vérvételre

Időpontfoglalás telefonon: 06 20 344 3733

Források:

1. Garba DL, Zahid S, Blumenthal RS, Barouch LA. Dyslipidemia management in athletes: A comparative commentary on the 2026 ACC/AHA/Multisociety Guideline and contemporary sports cardiology recommendations.Am J Prev Cardiol. 2026.

2. 2026 ACC/AHA/Multisociety Guideline on the Management of Dyslipidemia.

3. 2026 EAPC/ACC Clinical Consensus Statement on Masters Athletes with abnormal cardiovascular findings.