Kardiológiai prevenció időskorban
- Dr. Vértes András
- 2 nappal ezelőtt
- 5 perc olvasás
A kardiológiai prevenció időskorban nemcsak az infarktus vagy a stroke megelőzéséről szól. Legalább ilyen fontos, hogy a páciens minél tovább megőrizze önállóságát, mozgásképességét, terhelhetőségét és életminőségét.
A téma apropóját az adja, hogy a HVG Pulzus Dr. Vértes András, a Visegrádi40 Magánrendelő szakmai vezetőjének kongresszusi előadása alapján közölt cikket az időskori kardiológiai prevenció új szemléletéről. A HVG Pulzus cikke itt olvasható:
Ebben az írásban közérthetően foglaljuk össze, miért fontos, hogy idősebb korban a kardiológiai gondozás ne csak a vérnyomásról, a koleszterinről vagy az EKG-ról szóljon, hanem a mindennapi életminőségről, a gyógyszeres kezelés biztonságáról, a szédülésről, az elesésveszélyről és az önállóság megőrzéséről is.
Időskorban a megelőzés célja nemcsak a hosszabb élet
A modern orvoslásban egyre fontosabb kérdés, hogy nemcsak tovább szeretnénk élni, hanem minél több évet szeretnénk jó állapotban tölteni. Ezt a szemléletet gyakran a „healthspan” fogalmával írják le: az életnek az a szakasza, amelyben az ember megőrzi funkcionális állapotát, önállóságát és életminőségét.
Ez idősebb korban különösen fontos. Egy 75 vagy 80 éves páciensnél a szív- és érrendszeri megelőzés nem merülhet ki abban, hogy csökkentjük az infarktus vagy a stroke kockázatát. A valódi cél az is, hogy az illető továbbra is el tudjon menni sétálni, bevásárolni, társaságba járni, ellátni magát, és lehetőség szerint ne váljon kiszolgáltatottá.
A jó kardiológiai prevenció tehát nemcsak eseménymegelőzés, hanem funkcióvédelem is.
Két azonos korú páciens állapota nagyon különböző lehet
Idősebb korban nem elegendő csak az életkort nézni. Két 78 éves ember között óriási különbség lehet. Az egyik aktív, jó erőben van, rendszeresen mozog, jól tolerálja a gyógyszereit, és önállóan intézi a mindennapjait. A másik ugyanilyen életkor mellett lehet törékenyebb, gyengébb, bizonytalanabb járású, több gyógyszert szedő páciens, akinél már egy kisebb vérnyomásesés, fertőzés vagy gyógyszerváltás is komoly állapotromlást okozhat.
Ezt a törékenyebb állapotot az orvosi szakirodalom frailty néven írja le. Ez nem egyszerűen „öregséget” jelent, hanem azt, hogy a szervezet tartalékai csökkentek. Ilyenkor a kezelési döntéseknél még fontosabb a személyre szabott mérlegelés.
Egy idősebb páciensnél ezért nemcsak az a kérdés, hogy mit mutat a vérnyomásmérő, a labor vagy az EKG, hanem az is, hogyan él a mindennapokban. Szédül-e? Elesett-e mostanában? Romlott-e a terhelhetősége? Bizonytalanabb lett-e a járása? Fáradékonyabb-e? Több gyógyszert szed-e, mint korábban?
Ezek a kérdések kardiológiai szempontból is lényegesek.
A jó vérnyomáskezelés nem mindig a legalacsonyabb számot jelenti
A magas vérnyomás kezelése időskorban is nagyon fontos, mert csökkentheti a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség és más szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát. Ugyanakkor idősebb, törékenyebb vagy több gyógyszert szedő pácienseknél a túlzottan erős vérnyomáscsökkentés problémát is okozhat.
Ha a vérnyomás túl alacsonyra esik, vagy felálláskor jelentősen leesik, a páciens megszédülhet, bizonytalanná válhat a járása, eleshet, romolhat a vesefunkciója, vagy csökkenhet a mindennapi terhelhetősége. Ilyenkor hiába tűnik jónak egy vérnyomásérték papíron, az összkép mégsem feltétlenül kedvező.
Ezért időskorban különösen fontos a vérnyomáskezelés finomhangolása. Nemcsak azt kell látni, mennyi a vérnyomás ülve, hanem azt is, mi történik felálláskor, jelentkezik-e szédülés, van-e elesés, milyen a folyadékbevitel, milyen a vesefunkció, és milyen egyéb gyógyszereket szed a páciens.
Ebben sokat segíthet a 24 órás vérnyomásmérés, vagyis az ABPM-vizsgálat, mert pontosabb képet adhat arról, hogyan alakul a vérnyomás a nap folyamán, alvás közben, reggel, terhelés vagy gyógyszerbevétel után.
Miért fontos a gyógyszerlista rendszeres áttekintése?
Idősebb korban gyakori, hogy valaki többféle gyógyszert szed egyszerre: vérnyomáscsökkentőt, véralvadásgátlót, koleszterincsökkentőt, cukorbetegségre adott készítményt, vízhajtót vagy más krónikus betegségre szedett gyógyszert.
A több gyógyszer nem önmagában probléma. Sok esetben ezek a kezelések nagyon fontosak és indokoltak. A kérdés inkább az, hogy a teljes gyógyszerelés együtt biztonságos-e, jól tolerálható-e, és valóban a páciens aktuális állapotát szolgálja-e.
Egy újonnan jelentkező szédülés, gyengeség, bizonytalan járás, elesés, romló terhelhetőség vagy laborváltozás hátterében sokféle ok állhat. Ilyenkor érdemes áttekinteni a vérnyomásértékeket, a pulzust, az EKG-t, a vesefunkciót, az elektrolitokat és a gyógyszerek lehetséges kölcsönhatásait is.
A jó kardiológiai gondozás időskorban nem azt jelenti, hogy minden gyógyszert csökkenteni kell. Azt jelenti, hogy a kezelés célját, előnyét és esetleges kockázatát rendszeresen újra kell értékelni.
A mozgásképesség kardiológiai kérdés is
Sokan a mozgást életmódtanácsnak tekintik, pedig idősebb korban a mozgásképesség megőrzése orvosi szempontból is kulcsfontosságú. Az izomerő, az egyensúly, a járásbiztonság és a terhelhetőség meghatározza, hogy valaki mennyire tud önálló maradni.
A túlzott kímélet idősebb korban nem mindig véd. Ha valaki egyre kevesebbet mozog, gyorsabban csökkenhet az izomereje, romolhat az egyensúlya, nőhet az elesésveszélye, és a mindennapi tevékenységek is nehezebbé válhatnak. Ez végső soron a szív- és érrendszeri állapotra is visszahat.
Természetesen a mozgás mértékét mindig az egyéni állapothoz kell igazítani. Más javasolható egy aktív, jó állapotú 72 éves embernek, és más egy törékenyebb, szívelégtelenséggel, ritmuszavarral vagy jelentős vérnyomás-ingadozással élő páciensnek.
Kardiológiai panaszok, mellkasi fájdalom, terhelésre jelentkező fulladás, szapora vagy szabálytalan szívverés, illetve jelentős vérnyomásprobléma esetén a mozgásprogram megkezdése előtt érdemes orvosi véleményt kérni.
Mikor érdemes kardiológiai konzultációt kérni idősebb korban?
Idősebb korban akkor is hasznos lehet a kardiológiai kontroll, ha nincs kifejezett mellkasi fájdalom. Különösen érdemes vizsgálatot kérni, ha az alábbi panaszok vagy helyzetek valamelyike fennáll:
nehezen beállítható vagy ingadozó vérnyomás,
felálláskor jelentkező szédülés,
visszatérő elesés vagy bizonytalan járás,
terhelésre jelentkező fulladás,
romló fizikai terhelhetőség,
mellkasi nyomás, szorítás vagy fájdalom,
szapora, lassú vagy szabálytalan szívverésérzés,
többféle szív- és érrendszeri gyógyszer együttes szedése,
korábbi infarktus, stroke, szívelégtelenség vagy érszűkület,
cukorbetegség, vesebetegség vagy magas koleszterinszint mellett fennálló kardiológiai rizikó.
Hirtelen kialakuló erős mellkasi fájdalom, súlyos nehézlégzés, féloldali gyengeség, beszédzavar, ájulás vagy stroke-gyanú esetén nem időpontfoglalásra, hanem sürgősségi ellátásra van szükség.
Milyen vizsgálatok segíthetnek a pontosabb megítélésben?
A kardiológiai konzultáció során az orvos nemcsak az aktuális panaszt, hanem az előzményeket, a gyógyszereket, a vérnyomásnaplót, a korábbi leleteket és a mindennapi terhelhetőséget is áttekinti.
A pontosabb megítéléshez szükség esetén több vizsgálat is szóba jöhet:
Nyugalmi EKG: segíthet ritmuszavar, vezetési zavar vagy korábbi szívizom-károsodás jeleinek felismerésében.
Szívultrahang: információt adhat a szív pumpafunkciójáról, a billentyűkről, a szívfal mozgásáról és a szív szerkezeti eltéréseiről.
24 órás vérnyomásmérés, ABPM: megmutathatja, hogyan alakul a vérnyomás nappal, éjszaka, gyógyszerbevétel után és a mindennapi aktivitás során.
Laborvizsgálatok: segíthetnek a vesefunkció, vércukor, vérzsírok, ionháztartás és egyéb kockázati tényezők értékelésében.
Gyógyszeres kezelés áttekintése: különösen fontos lehet többféle gyógyszer szedése, szédülés, vérnyomásesés, romló vesefunkció vagy elesés esetén.
Kardiológiai gondozás a Visegrádi40 Magánrendelőben
A Visegrádi40 Magánrendelőben a kardiológiai kivizsgálás és gondozás célja, hogy a szív- és érrendszeri kockázatok értékelése mellett a páciens mindennapi állapotát is figyelembe vegyük.
Idősebb korban a jó döntés nemcsak arról szól, hogy milyen érték szerepel a leleten. Az is számít, hogy a kezelés mellett a páciens biztonságban érzi-e magát, nem szédül-e, nem esik-e el, megőrzi-e a terhelhetőségét, és minél tovább önálló tud-e maradni.
A kardiológiai konzultáció, az EKG, a szívultrahang, a 24 órás vérnyomásmérés és a laborvizsgálatok együtt segíthetnek abban, hogy a kezelés személyre szabottabb és biztonságosabb legyen.
Kardiológiai prevenció időskorban
A jó megelőzés idősebb korban nem pusztán hosszabb életet céloz, hanem azt, hogy a plusz évek minél tovább jó életminőségben teljenek.
Ha Ön vagy hozzátartozója idősebb korban vérnyomásproblémával, szívpanaszokkal, szédüléssel, romló terhelhetőséggel vagy összetett gyógyszereléssel él, érdemes kardiológiai konzultációt kérni.
Visegrádi40 Magánrendelő – kardiológia, Budapest XIII. kerület
Hozzászólások