A helyes táplálkozás alapvető fontosságú az egészség megőrzésében és javításában. Napjainkban a helytelen táplálkozási szokások számos egészségügyi problémához vezethetnek, mint például elhízás, diabétesz és szívbetegségek. A táplálkozás terén tett tudatos döntések segíthetnek a hosszú távú egészség fenntartásában. Táplálék piramis Helyes táplálkozás az egészség megőrzésében Először is, a változatos étrend kialakítása elengedhetetlen. Érdemes különféle ételeket fogyasztani, amelyek gazdagok vitaminokban és ásványi anyagokban. A zöldségek és gyümölcsök kiemelt szerepet játszanak a táplálkozásban. Ezek nemcsak értékes tápanyagokat tartalmaznak, hanem rostban is gazdagok, ami segíti az emésztést és a vércukorszint szabályozását. A fehérjék bevitelét érdemes különböző forrásokból biztosítani. Húsok közül a soványabb fajták javasoltak, mint például a csirke, pulyka, lazac, tonhal, mivel ezek alacsony zsírtartalommal bírnak. Jó fehérje forrásnak számítanak még a hüvelyesek és a tojás is. A tejtermékek közül is a zsírszegény változatokat részesítsük előnyben. Ilyen például a natúr joghurt, kefir, túró, amelyek kiváló kalciumforrást is jelentenek, hozzájárulnak a csontok egészségéhez. A szénhidrátok kiválasztásánál a teljes kiőrlésű gabonák, mint a barna rizs, bulgur, és zabpehely a legjobbak. Ezek lassan felszívódó szénhidrátok, ezzel segítik a stabil vércukorszint fenntartását és hosszabb ideig biztosítanak energiát. Fontos a finomított szénhidrátok, mint a fehér kenyér és édességek mérséklése, mivel ezek hirtelen megemelik a vércukorszintet. Jobb, ha cukor helyett édesítőszert fogyasztunk? A cukor helyett édesítőszer fogyasztása előnyös lehet bizonyos helyzetekben, de ez attól függ, hogy milyen célokkal és egészségi állapottal rendelkező személyről van szó. A mesterséges édesítőszer előnyösebb bizonyos kórképekben, mint például a cukorbetegség, elhízás. Édesítésre használhatunk még természetes alternatívákat, mint a méz, juharszirup, vagy különböző cukoralkoholokat (eritrit, nyírfacukor). A mértékletesség itt is kulcsfontosságú. Édesítőszerek és a cukor „Evés közben ne igyál” tanították a szüleink. Ezzel gyermekkorban leszoktattak bennünket az egyébként egészséges szokásról, a vízivásról. A megfelelő folyadékbevitel nagyon fontos az egészség fenntartásához. A mennyisége számos tényezőtől függ, köztük az életkortól, a nemtől, az aktivitási szinttől, az egészségi állapottól. Naponta legalább 1,5–2 liter folyadék elfogyasztása javasolt. A cukros üdítők és energiaitalok helyett a víz, a gyógyteák és a friss gyümölcslevek a legajánlottabbak. Milyen időközönként kell étkezni? A napi étkezések rendszeressége szintén kulcsfontosságú a helyes táplálkozás során. Az étkezések kihagyása vagy rendszertelen időpontokban való étkezés szélsőséges ingadozásokat okozhat a vércukorszintben. A napi három főétkezés mellett ajánlott kisebb étkezéseket is beiktatni. Ezen kívül, a snackek okos választása is fontos: a nyers zöldségek, gyümölcsök és magvak kitűnő választások. Sport és mozgás A táplálkozási szokások mellett a fizikai aktivitás is alapvető. A rendszeres mozgás nemcsak a súlyszabályozásban segít, hanem növeli az energiaszintet, erősíti az izmokat és javítja a hangulatot. Célszerű hetente legalább 150 perc közepes intenzitású mozgást beiktatni, mint például gyaloglás, kerékpározás vagy úszás. Sport és mozgás Összefoglalva A táplálkozási szokások megváltoztatása időbe telik, de apró lépésekkel elérhetőek. Érdemes egy dietetikus segítségét kérni a megfelelő étrend kidolgozásához, amely az egyéni szükségletekhez igazodik. A tudatosság és a táplálkozási célok kitűzése segítheti az egyéneket az egészséges életmód fenntartásában. Összességében a helyes táplálkozás nemcsak az egészség megőrzése szempontjából fontos, hanem hozzájárul a jobb életminőséghez is. A tudatos étkezés hosszú távon megtérül, és lehetőséget biztosít egy aktívabb, energikusabb életvitel kialakítására. A helyes táplálkozási szokások kialakítása mindenki számára lehetséges, és az egyéni igények figyelembevételével sokkal könnyebbé válik. A helyes étrend jótékony hatásai A célzott étrend nemcsak a fizikai egészségünket segíti, hanem mentális jólétünket is javítja. Az ételek megfelelő választásával támogathatjuk az agyunk működését, és csökkenthetjük a stressz szintet. A tápanyagokban gazdag ételek javítják a hangulatot, és hozzájárulnak a kognitív teljesítményhez. Ne feledjük, hogy az étkezések élvezete is része a helyes táplálkozásnak. Az ételek esztétikus tálalása, az új ízek kipróbálása és a főzés, mint kreatív tevékenység hozzájárulhat az étkezések pozitív élményéhez. A tápláló és ízletes ételek nemcsak az egészséget, hanem a boldogságot is szolgálják. Egészséges táplálék Testösszetétel Ha egészségről beszélünk, akkor fontos tudni a testünk pontos összetételét. A testösszetétel mérése fontos eszköz az egészségügyi és fitnesz állapot felmérésében, mivel részletesebb képet ad a test állapotáról, mint a hagyományos mérési módok, például a testsúly vagy a testtömegindex (BMI). A testösszetétel-mérés megmutatja a testben a zsírtömeg, izomtömeg, víz és csonttömeg arányát. Ez lehetővé teszi az egészségi állapot pontosabb értékelését. Különbséget tesz a zsír és az izom között. A túlzott testzsír például olyan krónikus betegségekkel hozható összefüggésbe, mint a szívbetegség, a cukorbetegség, és a magas vérnyomás. Akár fogyást, izomnövekedést vagy általános fittség javítást célzunk meg, a testösszetétel mérése lehetővé teszi, hogy láthassuk a fejlődést és korrigálni tudjuk akár az étkezési szokásainkat is. Személyre szabhatóbbá tehető ezzel az étrend. Nem utolsó sorban látni a konkrét eredményeket a testösszetétel változásában gyakran motiválóbb, mint csak a súly vagy a BMI mérlegelése. SECA Testösszetétel-mérő A jövőbeli táplálkozási szokásaink formálása mindannyiunk felelőssége, hiszen a tudatos döntések meghozatala mindannyiunk kezében van. Az egészséges étrend nem csupán diéta, hanem életmód, amely segít abban, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, és aktívan élvezhessük az életet. Érdemes tehát már ma elkezdeni a változtatásokat, és lépésről lépésre kialakítani a számunkra legmegfelelőbb és legelőnyösebb táplálkozást. Az egészség a legnagyobb kincs, és a tudatos táplálkozás a legjobb befektetés a jövőnkbe. ☺

A vérnyomásmérés sokak számára mindennapi, egyszerű vizsgálatnak tűnik, pedig az eredményt több tényező is befolyásolhatja. Nem mindegy, milyen készülékkel, milyen testhelyzetben, milyen gyakorisággal és milyen körülmények között történik a mérés. A pontos otthoni vérnyomásmérés segíthet felismerni, ha az értékek tartósan magasak, eltérnek a rendelőben mért eredményektől, vagy további kivizsgálást igényelnek. A cikk összefoglalja, hogyan érdemes helyesen vérnyomást mérni, mikor számít magasnak az otthoni érték, és milyen esetekben lehet hasznos a 24 órás vérnyomásmérés. Otthoni vérnyomásmérés Mi a kezelési célérték magas vérnyomásban? A magas vérnyomás kezelésének célértéke nem mindenkinél azonos. Az életkor, az általános állapot, a társbetegségek, a gyógyszerek és az egyéni kockázat is befolyásolhatja, hogy az orvos milyen vérnyomástartományt tart biztonságosnak és elérendőnek. Fiatalabb és középkorú betegnél a cél általában 130/80 Hgmm alatti vérnyomás, az ideális tartomány pedig 120-129/70-79 Hgmm, ha ezt a beteg jól tolerálja. 65-79 éves betegnél legalább 140/80 Hgmm alatti értékre érdemes törekedni. Jó általános állapot és jó tolerancia esetén szóba jöhet a 130/80 Hgmm alatti célérték is. 80 év felett, illetve elesett, gyenge állapotú betegeknél a célérték személyre szabott. Ilyenkor gyakran a 140-150 Hgmm körüli szisztolés tartomány lehet megfelelőbb, miközben a panaszmentesség és a biztonság elsődleges. Fontos, hogy nem szabad csak a számot kezelni. Figyelni kell a szédülésre, az elesés kockázatára, a vesefunkcióra, az elektrolitokra, a felálláskor jelentkező vérnyomásesésre és a beteg teljes szív- és érrendszeri rizikójára is. Miért fontos a pontos vérnyomásmérés? A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri kockázati tényező. Sokáig nem okoz panaszt, mégis fokozhatja a szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség, a vesebetegség és az érszűkület kockázatát. Ezért nagyon fontos, hogy a vérnyomást ne csak akkor mérjük, amikor már panasz van, hanem rendszeresen és megbízható módon. A vérnyomásmérés egyszerűnek tűnik, de a pontatlan mérés könnyen félrevezető lehet. Nem mindegy, milyen készüléket használunk, mekkora a mandzsetta, milyen testhelyzetben mérünk, és hány mérés alapján vonunk le következtetést. Miért nem elég egyetlen vérnyomásmérés? A vérnyomás folyamatosan változik. Befolyásolja a stressz, a mozgás, az alvás, a kávé, a dohányzás, a fájdalom, a gyógyszerek időzítése és az is, hogy otthon vagy rendelőben mérjük. Ezért egyetlen magas érték még nem feltétlenül jelent magasvérnyomás-betegséget. Ugyanakkor egy normális rendelői érték sem mindig zárja ki, hogy a nap többi részében vagy éjszaka magasabb legyen a vérnyomás. A pontos diagnózishoz gyakran több mérésre, otthoni vérnyomásnaplóra vagy 24 órás vérnyomásmérésre van szükség. Milyen vérnyomásmérőt érdemes használni otthon? A legmegbízhatóbb választás a felkaros, automata, validált vérnyomásmérő. A csuklós vérnyomásmérők és az okosórák vérnyomásmérő funkciói sok esetben kevésbé pontosak, ezért orvosi döntéshez általában nem ezek ajánlottak. Fontos a megfelelő mandzsettaméret is. Ha a mandzsetta túl kicsi, a készülék magasabb értéket mutathat. Ha túl nagy, alacsonyabb értéket mérhet. Nagyobb kar-körfogat vagy jelentős túlsúly esetén különösen fontos a megfelelő mandzsetta kiválasztása. Hogyan mérjen helyesen otthon vérnyomást? A vérnyomásmérés előtt legalább 3-5 percig üljön nyugodtan. A mérés előtti fél órában lehetőleg ne igyon kávét, ne dohányozzon, ne sportoljon, és ne közvetlenül étkezés után mérjen. Mérés közben: üljön kényelmesen; a háta legyen megtámasztva; a lábai ne legyenek keresztbe téve; a karja legyen szívmagasságban; ne beszéljen mérés közben; a mandzsetta közvetlenül a felkaron legyen, ne ruhán keresztül. Egy alkalommal érdemes két mérést végezni körülbelül 1 perc különbséggel, és az értékeket feljegyezni. Orvosi kontroll előtt ideális esetben 7 napon át, reggel és este történjen mérés. A reggeli mérést lehetőség szerint gyógyszerbevétel és reggeli előtt végezze. Mikor számít magasnak az otthoni vérnyomás? Otthoni mérésnél az átlagos vérnyomás akkor tekinthető magasnak, ha tartósan eléri vagy meghaladja a: 135/85 Hgmm értéket. Fontos, hogy ne egyetlen mérésből döntsünk, hanem több nap átlagát nézzük. Ha az otthoni vérnyomás rendszeresen 135/85 Hgmm felett van, érdemes orvossal konzultálni. Mi az a fehérköpeny-hipertónia? Vannak betegek, akiknek a rendelőben magas a vérnyomásuk, otthon azonban normális. Ezt nevezzük fehérköpeny-hipertóniának. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen ártalmatlan állapotról van szó. Ilyenkor is fontos a rendszeres ellenőrzés, mert később valódi magasvérnyomás-betegség alakulhat ki. A kezelési döntést az orvos az otthoni vagy 24 órás vérnyomásmérés, valamint az egyéni szív- és érrendszeri kockázat alapján hozza meg. Mi az a maszkolt hipertónia? A maszkolt hipertónia ennek az ellenkezője: a rendelőben a vérnyomás normálisnak tűnik, de otthon, munka közben vagy éjszaka magas. Ez különösen veszélyes lehet, mert könnyen rejtve marad. Gyakrabban fordulhat elő túlsúly, cukorbetegség, fokozott stressz, alvászavar, alvási apnoé vagy vesebetegség esetén. Ilyenkor a 24 órás vérnyomásmérés vagy a rendszeres otthoni vérnyomásnapló segíthet a felismerésben. Miért hasznos a 24 órás vérnyomásmérés? A 24 órás ambuláns vérnyomásmérés, vagyis ABPM, egy olyan vizsgálat, amikor a beteg egy napon keresztül viseli a vérnyomásmérőt. A készülék nappal és éjszaka is rendszeresen mér. Ez azért fontos, mert megmutatja: milyen a vérnyomás napközben; milyen a vérnyomás alvás alatt; megfelelően csökken-e a vérnyomás éjszaka; van-e fehérköpeny- vagy maszkolt hipertónia; hat-e egész nap a vérnyomáscsökkentő kezelés; van-e túl alacsony vérnyomásos időszak. A 24 órás mérés különösen hasznos, ha a rendelői és az otthoni értékek eltérnek, ha ingadozó a vérnyomás, ha magas a szív- és érrendszeri kockázat, vagy ha a kezelés ellenére nem rendeződik megfelelően a vérnyomás. 24 órás vérnyomásmérés Miért fontos az éjszakai vérnyomás? Egészséges esetben a vérnyomás alvás közben csökken. Ha ez nem történik meg, vagy az éjszakai vérnyomás magas marad, az fokozott szív- és érrendszeri kockázatot jelezhet. Éjszakai vérnyomás-emelkedés gyakrabban fordul elő: cukorbetegségben; elhízásban; alvási apnoéban; vesebetegségben; idősebb korban; nehezen beállítható hipertóniában. Ezért bizonyos esetekben az orvos nemcsak nappali, hanem éjszakai vérnyomásadatokat is szeretne látni. Miért kell néha állva is vérnyomást mérni? Felálláskor a vérnyomás megváltozhat. Egyeseknél leesik, ami szédülést, bizonytalanságot vagy elesést okozhat. Másoknál éppen túlzottan megemelkedik. Álló helyzetű vérnyomásmérés különösen fontos: idősebb korban; cukorbetegségben; szédülés vagy elesés esetén; több vérnyomáscsökkentő szedésekor; vízhajtó vagy értágító kezelés mellett; idegrendszeri betegségekben. Ha valaki felálláskor megszédül, elsötétül előtte a világ, vagy bizonytalanná válik, ezt mindenképpen jelezze orvosának. Mikor forduljon orvoshoz vérnyomásprobléma miatt? Érdemes orvosi vizsgálatot kérni, ha: az otthoni vérnyomás átlaga ismételten 135/85 Hgmm felett van; a rendelőben többször 140/90 Hgmm feletti érték mérhető; nagy a különbség az otthoni és a rendelői értékek között; nagyon ingadozó a vérnyomás; reggelente gyakran magas értékeket mér; éjszakai rossz alvás, horkolás, alvási apnoé gyanúja áll fenn; szédülés, ájulásérzés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés vagy fejfájás jelentkezik; már szed vérnyomáscsökkentőt, de az értékek nem rendeződnek. Sürgős ellátás szükséges, ha a vérnyomás nagyon magas, például 180/110 Hgmm feletti, és ehhez mellkasi fájdalom, nehézlégzés, beszédzavar, féloldali gyengeség, látászavar, zavartság vagy erős fejfájás társul. A cél nemcsak a vérnyomás csökkentése A magas vérnyomás sokszor nem okoz panaszt, de hosszú távon károsíthatja a szívet, az ereket, az agyat és a veséket. A pontos diagnózishoz nem elég egyetlen mérés. Fontos a helyes technika, a megbízható felkari vérnyomásmérő, az otthoni vérnyomásnapló és szükség esetén a 24 órás vérnyomásmérés. A cél nemcsak a vérnyomás csökkentése, hanem a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. 24 órás vérnyomásmérés a Visegrádi40 Magánrendelőben Ha az otthoni és a rendelői vérnyomásértékek eltérnek, ha ingadozó vérnyomást tapasztal, vagy ha orvosa pontosabb vérnyomásprofilt szeretne látni, a 24 órás vérnyomásmérés segíthet a kivizsgálásban. A Visegrádi40 Magánrendelőben kardiológiai és belgyógyászati kivizsgálás, valamint 24 órás vérnyomásmérés is elérhető Budapesten, a XIII. kerületben. Időpontfoglalás: Vagy telefonon: 06 20 344 3733 Letölthető PDF: vérnyomásmérés okosan Forrás A betegedukációs összefoglaló szakmai alapja: Stergiou GS és munkatársai: How to screen and diagnose hypertension. European Journal of Preventive Cardiology. 2026;33(7):1012-1020. DOI: 10.1093/eurjpc/zwaf674.

Az ultrahang vizsgálat (UH) napjaink egyik legelterjedtebb és legbiztonságosabb diagnosztikai módszere, amely fájdalommentesen nyújt részletes képet a test belső szerveiről. Legyen szó hasi, nyaki vagy kismedencei ultrahangról, a megfelelő előkészületek elengedhetetlenek a pontos és megbízható eredmények eléréséhez. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, hogyan érdemes felkészülnünk a különféle UH vizsgálatokra. Hasi ultrahang vizsgálat Általános tudnivalók az ultrahang vizsgálatról Az ultrahang olyan képalkotó eljárás, amely magas frekvenciájú hanghullámok segítségével jeleníti meg a belső szerveket. Előnye, hogy nem jár sugárterheléssel, így biztonságosan alkalmazható különböző életkorú és állapotú pácienseknél. A vizsgálat során a bőrre felvitt speciális gél biztosítja a hanghullámok optimális terjedését, ezáltal tiszta és éles képet nyújtva a vizsgált területről. A vizsgálatot radiológus orvosok végzik és függően attól, hogy milyen szervet érint, 10-20 percet vesz igénybe. Hogyan készüljünk a hasi és kismedencei ultrahang vizsgálatra? A hasi ultrahang célja a hasüregi szervek, mint például a máj, epehólyag, hasnyálmirigy és vesék állapotának felmérése. A kismedencei ultrahang a húgyhólyag, méh, petefészkek és prosztata vizsgálatára irányul. A pontos diagnózis érdekében a hasi és kismedencei ultrahang vizsgálatnál egyaránt az alábbi előkészületek ajánlottak: Étkezés és ivás: A vizsgálat előtt 6 órával kerülje az étkezést, mivel a gyomor- és béltartalom, valamint a gázok jelenléte zavarhatja a vizsgálatot. Folyadékot fogyaszthat, de csak szénsavmentes vizet, kerülve a cukros üdítőket és a kávét. Érdemes reggelre, vagy délelőttre időpontot foglalnia a vizsgálatra, hogy a koplalás nagy része az éjszakai órákra essen. Gyógyszerek: A rendszeresen szedett gyógyszereit egy kevés vízzel beveheti, kivéve, ha orvosa másképp rendelkezik. Hólyag teltsége: A kismedencei szervek megfelelő láthatósága érdekében kérjük, hogy a vizsgálatra mérsékelten telt húgyhólyaggal érkezzen. A vizsgálat előtt körülbelül 1–1,5 órával ürítse ki a húgyhólyagját, majd fokozatosan fogyasszon el 4–5 dl szénsavmentes vizet. Ezt követően lehetőség szerint a vizsgálat végéig ne vizeljen. Felkészülés a nyaki ultrahang vizsgálatra A nyaki ultrahang a pajzsmirigy, nyálmirigyek és nyaki lágyrészek vizsgálatára szolgál. A következőket érdemes figyelembe venni: Öltözet: Viseljen kivágott nyakú felsőt, hogy a vizsgálat során könnyen hozzáférhető legyen a nyaki terület, és a gél ne szennyezze be a ruházatát. Ékszerek: A nyakláncokat és egyéb nyaki ékszereket hagyja otthon vagy távolítsa el a vizsgálat előtt. Nyaki ultrahang vizsgálat Szívultrahang (Echokardiográfia) A szívultrahang segítségével a szív szerkezete és működése vizsgálható. A következő előkészületek javasoltak: Kényelmes ruházat: Mivel a vizsgálat során a mellkasra helyezik a vizsgálófejet, érdemes olyan ruházatot viselni, amelyet könnyen le lehet venni. Pihenés: A vizsgálat előtt tanácsos elkerülni az intenzív fizikai aktivitást, mert a pulzusszám emelkedése befolyásolhatja a méréseket. Gyógyszerek: A rendszeresen szedett szívgyógyszereket a kezelőorvos utasítása szerint vegye be. Szívultrahang vizsgálat Egyéb ultrahang vizsgálatok és előkészületeik A Visegrádi40 Magánrendelőben számos speciális ultrahang vizsgálat érhető el. Az alábbiakban néhány további vizsgálat és a hozzájuk kapcsolódó előkészületek találhatók: Máj szerkezeti ultrahang vizsgálata: Nincs speciális előkészület, de a hasi ultrahangra vonatkozó étkezési korlátozások itt is érvényesek lehetnek. Hasfali és lágyéksérv célzott ultrahang vizsgálata: Nincs szükség különleges előkészületre, de érdemes laza, könnyen felhajtható ruházatot viselni. Duplex Doppler végtagi vénás erek ultrahang vizsgálata: A vizsgálat előtt kerülje a szoros ruházatot, hogy a végtagok könnyen hozzáférhetőek legyenek. Duplex Doppler nyaki erek (carotis) ultrahang vizsgálata: Hasonlóan a nyaki ultrahanghoz, viseljen kényelmes, kivágott nyakú felsőt, és távolítsa el a nyaki ékszereket. Lágyrész ultrahang vizsgálata: Ez a vizsgálat a bőr alatti elváltozások, csomók, duzzanatok értékelésére szolgál. Nincs szükség speciális előkészületre. Komplex nyaki ultrahang vizsgálat (pajzsmirigy, nyálmirigy és erek - carotis): A nyaki ultrahanghoz hasonló előkészületek szükségesek. A megfelelő előkészületek betartásával Ön is hozzájárulhat az ultrahang vizsgálat sikerességéhez és a pontos diagnózis felállításához. Ha kérdése van, forduljon bizalommal kezelőorvosához vagy a Visegrádi40 Magánrendelő radiológus szakembereihez! Dr. Borbély Ruben Zsolt - radiológus Dr. Ludányi Balázs Bendegúz - radiológus Dr. Szebényi Dóra - kardiológus (szívultrahang vizsgálatok) Dr. Tóth Szabolcs József - radiológus Dr. Péter Emőke - szívultrahang vizsgálatok

Tartós fáradtság, sápadtság, gyengeség? – Lehet, hogy vashiány áll a háttérben. A vashiány a világ egyik leggyakoribb hiányállapota, amely fáradékonysággal, sápadtsággal, hajhullással, körömtöredezéssel és koncentrációs nehézségekkel is járhat. Nőknél, vegetáriánusoknál, felszívódási zavarokkal küzdőknél különösen gyakori. Sajnos sok esetben a szájon át szedhető vastabletták nem hoznak megfelelő javulást – ilyenkor van szükség infúziós vaspótlásra. Vashiány kezelése infúzióval Mikor javasolt az infúziós vaspótlás? Vashiány kezelése infúzióval akkor javasolt, ha: laborleletek alapján igazolt vashiány (alacsony ferritin, vasszint), a tablettás kezelés nem hatékony vagy nem tolerálható, a felszívódást zavaró állapot áll fenn (pl. gyomorgyűrű, gyomor- vagy bélműtét, krónikus gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység), vagy ha sürgős, gyors hatású beavatkozásra van szükség. Hogyan történik a kezelés nálunk? Magánrendelőnkben a legkorszerűbb vaskészítményt alkalmazunk. Ez a modern, jól tolerálható vasinfúzió egyszeri alkalommal, kb. 45-90 perc alatt adható be, és jelentős javulást hozhat a szervezet vasszintjében. A kezelés menete A páciens telefonon vagy e-mailben érdeklődik a vasinfúziós kezelésről, majd a megbeszéltek szerint elkészítteti a szükséges laborvizsgálatokat a Visegrádi40 Magánrendelőben, vagy elküldi meglévő laborleletét e-mailben. Dr. Vértes András főorvos értékeli az eredményeket, és amennyiben a vasinfúziós kezelés szakmailag indokolt, engedélyezi annak beadását. A leletek elbírálásáért külön orvosi konzultációs díjat nem számítunk fel. A vasinfúziós készítmény jelenleg nehezen beszerezhető, a gyógyszertárakban gyakran hiánycikk. Rendelőnk azonban gondoskodott a készítmény beszerzéséről, ezért a páciensnek azt nem kell külön kiváltania vagy felkutatnia: a szükséges gyógyszert a kezelés alkalmával helyben biztosítjuk. Az eredmények jóváhagyását követően telefonon egyeztetünk időpontot az infúzió beadására. A kezelést tapasztalt szakembereink végzik. A vasinfúziós kezelés díja a készítménnyel és annak beadásával együtt 54 400 Ft, amely a rendelőben fizetendő. A kezelés után 4–6 héttel kontroll-laborvizsgálatot javaslunk a vérkép, a vasszint és a vasraktárak állapotának ellenőrzésére. Vaspótlás infúzióval Mennyi ideig hatásos a vashiány kezelése infúzióval? Tapasztalataink szerint a pácienseink többségénél 6–12 hónapig rendezett marad a vasszint az infúziós kezelést követően. Fontos azonban az utánkövetés és a kiváltó okok feltárása is – hiszen a vashiány legtöbbször nem önálló probléma, hanem valamilyen háttérfolyamat (pl. felszívódási zavar, menstruációs vérvesztés, vérzéses gyomor-bélrendszeri elváltozás) következménye. Miért nem alkalmazunk vénás injekciós kezelést? Budapesti rendelőnk nem használ hagyományos vénás vaspótló injekciókat, mivel ezek gyakran fájdalmasak, nehezebben tolerálhatók, és nagyobb a mellékhatások kockázata. A Visegrádi40 Magánrendelőben alkalmazott vasinfúzió korszerűbb, biztonságosabb és kényelmesebb megoldás. Jelentkezés telefonon: Mindenképpen visszahívjuk, ha nem tudott elérni bennünket. Leletküldés e-mailben: infuzio@visegradi40.hu Ha úgy érzi, hogy régóta fennálló fáradtság, gyengeség, koncentrációs zavarok nehezítik a mindennapjait, érdemes kivizsgáltatni a vasraktárakat – mert lehet, hogy egy egyszerű infúzióval visszanyerheti energiáját!

Amit az aktív életmód, a magas koleszterinszint és a koszorúér-betegség kapcsolatáról tudni érdemes A rendszeres mozgás az egyik leghatékonyabb eszköz a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Javítja a vérnyomást, az anyagcserét, segít megőrizni az egészséges testsúlyt, csökkenti a cukorbetegség kockázatát, és általában kedvezően hat a vérzsírokra is. A rendszeres mozgás fontos védőfaktor, de nem tesz teljesen védetté a magas LDL-koleszterin, az emelkedett Lp(a) és a koszorúér-betegség ellen Mindez azonban nem jelenti azt, hogy aki rendszeresen sportol, annak nem lehet magas a koleszterinszintje vagy nem alakulhat ki nála koszorúér-betegség. A mellékelt, 2026-ban megjelent sportkardiológiai közlemény legfontosabb üzenete egyszerű: A jó fizikai állapot jelentős védelmet nyújt, de nem teszi „érinthetetlenné” a sportolót. A 35 év feletti sportolók körében a terheléshez kapcsolódó hirtelen szívhalál leggyakoribb oka a koszorúér-betegség. Ennek egyik legfontosabb, kezelhető kockázati tényezője a magas LDL-koleszterinszint. A sportolók körében végzett vizsgálatokban a vérzsíreltérések 18–36%-os gyakorisággal fordultak elő; egy olimpikonokat vizsgáló felmérésben a sportolók több mint egyharmadánál találtak valamilyen lipideltérést. A mozgás sokat segít, de a magas LDL-t nem tünteti el A rendszeres állóképességi sport általában: csökkenti a trigliceridszintet, mérsékelten emeli a „védő” HDL-koleszterint, javítja az inzulinérzékenységet, kedvezően befolyásolja a vérnyomást, csökkenti a gyulladásos folyamatokat, javítja az általános keringési állapotot. Ezek a kedvező változások azonban nem feltétlenül elegendők a jelentősen emelkedett LDL-koleszterin normalizálásához. Különösen igaz ez akkor, ha a magas koleszterinszint hátterében örökletes tényezők állnak. Előfordulhat tehát, hogy valaki maratont fut, rendszeresen kerékpározik, normális a testsúlya, nem dohányzik, mégis magas az LDL-koleszterinszintje. Ilyen esetben nem szabad abból kiindulni, hogy az edzés „ellensúlyozza” a magas koleszterin káros hatását. A sport és a fittség csökkentheti a szív- és érrendszeri események valószínűségét, de az artériák falában zajló érelmeszesedést nem mindig akadályozza meg teljesen. Mi az a „sportolói meszesedési paradoxon”? Az elmúlt években több vizsgálat érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Hosszú ideje, nagy intenzitással sportoló középkorú és idősebb állóképességi sportolóknál egyes képalkotó vizsgálatok gyakrabban mutattak ki meszes koszorúér-plakkokat, mint hasonló életkorú, átlagosan aktív embereknél. Egy vizsgálatban a versenyszerűen futó és kerékpározó férfiak 44%-ánál találtak koszorúér-plakkot, míg a kontrollcsoportban ez az arány 22% volt. A nagyobb meszesedés összefüggést mutatott a versenyszerű edzéssel töltött évek számával. Ez első hallásra ellentmondásosnak tűnhet. Hogyan lehet, hogy a sok sport mellett több meszesedés jelenik meg? A jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy a sportolóknál kialakuló plakkok gyakrabban meszesek és stabilabb szerkezetűek. A kevésbé stabil, zsírdús plakkok könnyebben megrepedhetnek, és szívinfarktust okozhatnak. A meszes plakkok általában stabilabbak lehetnek, de jelenlétük ettől még azt jelzi, hogy az érelmeszesedés folyamata már megkezdődött. Azonos koszorúér-meszesedés mellett egy jó fizikai állapotú ember kockázata rendszerint alacsonyabb, mint egy mozgásszegény személyé. A fittség azonban csak mérsékli, nem szünteti meg teljesen a meszesedéshez kapcsolódó kockázatot. Ezért a koszorúér-meszesedés kimutatása nem jelent automatikus sporttilalmat, de megfelelő orvosi értékelést igényel. Nem csak az LDL számít: különösen fontos az Lp(a) Az LDL-koleszterin mellett egyre nagyobb figyelem irányul a lipoprotein(a), röviden Lp(a) vizsgálatára. Az Lp(a): nagyrészt örökletesen meghatározott, az élet során viszonylag állandó, diétával és mozgással csak alig befolyásolható, magas szintje önállóan növeli az érelmeszesedés, a szívinfarktus és bizonyos billentyűbetegségek kockázatát. A 2026-os ajánlás szerint minden felnőttnél érdemes legalább egyszer megmérni az Lp(a)-szintet. Sportolóknál ez különösen fontos, mert a jó erőnlét és az egyébként kedvező rizikóprofil elfedheti az örökletes kockázatot. A közlemény egy negyvenes évei végén járó veterán sportoló esetét is bemutatja. A férfi nem dohányzott, normális volt a vérnyomása, nem volt panasza, és a hagyományos kockázatbecslő rendszer alacsony, 4,1%-os tízéves kockázatot mutatott. Ennek ellenére egy vizsgálat során a szív egyik fontos koszorúerében 75%-os szűkületet találtak. A háttérben jelentősen emelkedett Lp(a)-szint állt. Különösen indokolt az Lp(a) mérése, ha: a családban fiatal életkorban fordult elő szívinfarktus vagy stroke; a koleszterinszint nem magyarázható az életmóddal; koszorúér-meszesedést találtak; familiáris, vagyis örökletes magas koleszterinszint gyanúja merül fel; valakinél jó életmód mellett is korai érelmeszesedés alakult ki. A magas Lp(a)-szintet jelenleg általában nem lehet jelentősen csökkenteni hagyományos életmódi módszerekkel. Ilyenkor még fontosabb az LDL-koleszterin, a vérnyomás, a vércukor és valamennyi egyéb befolyásolható kockázati tényező megfelelő kezelése. Mikor hasznos az ApoB vizsgálata? A hagyományos LDL-C érték azt mutatja meg, hogy mennyi koleszterint szállítanak az LDL-részecskék. Az ApoB viszont közelebb áll az érelmeszesedést okozó részecskék számának meghatározásához. Ez azért fontos, mert két embernek lehet azonos LDL-koleszterinszintje, miközben az egyik vérében sok, kisebb részecske, a másikéban kevesebb, nagyobb részecske található. A több részecske általában nagyobb érelmeszesedési kockázatot jelent. Az ApoB meghatározása különösen hasznos lehet: magas trigliceridszint, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, hasi elhízás, metabolikus szindróma, vagy látszólag megfelelő LDL-C mellett fennmaradó magas kockázat esetén. Sportolóknál is előfordulhat, hogy az LDL-C viszonylag megnyugtató, miközben az ApoB alapján több atherogen részecske van jelen. Szükséges-e minden sportolónak koszorúér-calcium score vizsgálat? Nem. A coronaria-calcium score, röviden CAC, alacsony sugárterheléssel járó CT-vizsgálat, amely a koszorúerek falában található meszesedés mennyiségét méri. A vizsgálat elsősorban akkor lehet hasznos, ha a koleszterincsökkentő kezelés szükségessége bizonytalan, és az eredmény várhatóan befolyásolná a döntést. Általában mérlegelhető: 40 év feletti férfiaknál, 45 év feletti nőknél, közepes vagy határeset kockázat esetén, további kockázatfokozó tényezők jelenlétében. A sportkardiológiai ajánlások ugyanakkor nem támogatják, hogy minden panaszmentes, alacsony kockázatú sportolónál rutinszerűen CAC-vizsgálat történjen, pusztán azért, mert sokat sportol vagy elmúlt egy bizonyos életkor. Sportolóknál a meszesedés gyakoribb lehet, ezért egy emelkedett score-t mindig a teljes klinikai kép részeként kell értékelni. Nemcsak a számot, hanem a tüneteket, a családi előzményeket, az LDL- és Lp(a)-szintet, a vérnyomást, valamint a terhelhetőséget is figyelembe kell venni. A CAC kimutatása önmagában általában nem jelenti azt, hogy abba kell hagyni a sportolást. Magas koleszterinszint és öröklött hajlam A familiáris hypercholesterinaemia öröklött betegség, amely körülbelül minden 250. embert érinthet. A betegségben már fiatal kortól nagyon magas lehet az LDL-koleszterinszint, így az ereket évtizedeken keresztül fokozott koleszterinterhelés éri. Erre utalhat: 190 mg/dl, vagyis körülbelül 4,9 mmol/l feletti LDL-C; fiatal életkorban kialakult szívinfarktus a családban; több családtagnál ismert magas koleszterinszint; fiatal korban jelentkező koszorúér-betegség; magas LDL és magas Lp(a) együttes fennállása. A jó fizikai teljesítőképesség a familiáris hypercholesterinaemiát sem zárja ki. Jelentősen emelkedett LDL-C esetén nem elegendő csak a tízéves kockázatot kiszámítani: megfelelő lipidcsökkentő kezelésre és a közeli családtagok vizsgálatára is szükség lehet. Ronthatja-e a statin a sportteljesítményt? A statinok hatékonyan csökkentik az LDL-koleszterint és a szívinfarktus kockázatát. Egyes embereknél azonban izomfájdalmat, izomgyengeséget vagy szokatlan fáradékonyságot okozhatnak. Sportolóknál ez különösen érzékeny kérdés, mert: az intenzív edzés önmagában is izomfájdalommal járhat; a kreatin-kináz, vagyis CK érték edzés után természetesen megemelkedhet; már enyhe izompanasz is érezhető teljesítményromlást okozhat. Izompanasz esetén nem tanácsos a gyógyszert önállóan, véglegesen elhagyni. Először tisztázni kell: valóban a statin áll-e a háttérben; nem történt-e szokatlanul nagy edzésterhelés; fennáll-e folyadékhiány; nincs-e pajzsmirigybetegség vagy más izompanaszt okozó eltérés; nem lépett-e fel gyógyszerkölcsönhatás. Szükség esetén szóba jöhet: alacsonyabb statindózis, másik statin választása, egyes esetekben kétnaponkénti adagolás, ezetimib hozzáadása, statinintolerancia esetén más típusú lipidcsökkentő kezelés. A közlemény szerint bizonyos, kevésbé izomoldékony statinok – például a rosuvastatin vagy a pravastatin – sportolóknál jobban tolerálhatók lehetnek. A kétnaponként adott rosuvastatin egyes betegeknél 30–40%-kal is csökkentheti az LDL-koleszterint. A kezelést mindig egyénileg kell beállítani. A cél nem feltétlenül a lehető legnagyobb statindózis, hanem a szükséges LDL-célérték elérése a jól tolerálható gyógyszer vagy gyógyszer-kombináció mellett. Milyen panaszokra kell sportolás közben figyelni? A koszorúér-betegség sportolóknál nem mindig klasszikus mellkasi fájdalommal jelentkezik. Figyelmeztető jel lehet: terhelés alatt jelentkező mellkasi nyomás vagy szorítás; szokatlan légszomj; megmagyarázhatatlan teljesítménycsökkenés; korábban jól tolerált terhelés romló viselése; terhelés alatti szédülés vagy ájulásközeli érzés; szokatlan szívdobogás; terhelésre jelentkező állkapocs-, hát-, váll- vagy karfájdalom; feltűnően lassú regeneráció. A sportoló sokszor nem fájdalomként írja le a panaszát, hanem úgy fogalmaz, hogy „nem megy úgy az emelkedő”, „elfogy az erőm” vagy „nem tudom tartani a korábbi tempót”. Az újonnan jelentkező terheléses tüneteket nem szabad pusztán az életkornak, a fáradtságnak vagy az edzettség átmeneti csökkenésének tulajdonítani. Mit érdemes megjegyezni? A rendszeres sport továbbra is az egészségmegőrzés egyik legfontosabb eszköze. A közlemény nem a sport ellen szól, hanem arra figyelmeztet, hogy a jó teljesítmény nem helyettesíti az orvosi kockázatfelmérést. Egy rendszeresen sportoló felnőttnél is érdemes időnként ellenőrizni: az LDL- és HDL-koleszterint, a trigliceridszintet, legalább egyszer az Lp(a)-t, a vérnyomást, a vércukrot vagy HbA1c-t, a családi szív- és érrendszeri előzményeket. Középkorú és idősebb sportolóknál, különösen magas LDL-C, magas Lp(a), családi halmozódás vagy terheléses panasz esetén, személyre szabott sportkardiológiai és prevenciós kivizsgálás indokolt. A kezelés célja nem a sporttevékenység korlátozása, hanem éppen annak biztosítása, hogy az érintett személy hosszú éveken keresztül, biztonságosan és jó egészségi állapotban maradhasson aktív. A közlemény végső következtetése szerint a sportolóra szabott kockázatbecslés, az Lp(a) vizsgálata, az indokolt esetekben végzett CAC-meghatározás és a megfelelő lipidcsökkentő kezelés együttesen segítheti a korai cardiovascularis események megelőzését és az élethosszig tartó sportolás megőrzését. Személyre szabott kivizsgálás és kockázatfelmérés Magas koleszterinszint, emelkedett Lp(a), örökletes hajlam vagy terheléses panaszok esetén a szükséges vizsgálatokat és a további teendőket mindig az egyéni kockázat alapján érdemes meghatározni. Dr. Vértes András Kardiológus, angiológus, diabetológus, belgyógyász főorvos A magas koleszterinszint, a szív- és érrendszeri kockázat, a magas vérnyomás, a családi előzmények és a terheléses panaszok együttes értékelése. Dr. Péter Emőke Diabetológus adjunktus A szív- és érrendszeri kockázatot befolyásoló vércukor- és anyagcsere-eltérések, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, túlsúly és vérzsírértékek komplex értékelése. Prof. Dr. Császár Albert Belgyógyász, lipidológus professzor Magas LDL-koleszterinszint, emelkedett Lp(a), örökletes lipideltérések és nehezen beállítható vérzsírértékek személyre szabott kivizsgálása és kezelése. Kapcsolódó laborvizsgálatok A cardiovascularis kockázat felmérésében fontos lehet a teljes lipidprofil, az Lp(a), az ApoB, a vércukor, a HbA1c és az egyéb anyagcsere-paraméterek vizsgálata. Javasolt laborvizsgálatok a sportolóra szabott kockázatbecsléshez Lp(a) az LDL- és HDL-koleszterint összkoleszterin a trigliceridszint a vércukor HbA1c ApoB Időpontfoglalás telefonon: 06 20 344 3733 Források: Garba DL, Zahid S, Blumenthal RS, Barouch LA. Dyslipidemia management in athletes: A comparative commentary on the 2026 ACC/AHA/Multisociety Guideline and contemporary sports cardiology recommendations.Am J Prev Cardiol. 2026. 2026 ACC/AHA/Multisociety Guideline on the Management of Dyslipidemia. 2026 EAPC/ACC Clinical Consensus Statement on Masters Athletes with abnormal cardiovascular findings.

A karácsonyi időszak az ünneplésről, a családi összejövetelekről és az asztal köré gyűlésekről szól. Azonban a finom ételek és italok bősége könnyen túlevéshez és túliváshoz vezethet, amely számos egészségügyi problémát okozhat. Alábbiakban áttekintjük, milyen kockázatokkal kell számolnunk, ha nem vagyunk mértékletesek, és adunk 5 tippet is a kellemetlen következmények elkerülésére. A hatalmas lakoma az ünnepek alatt egészségügyi kockázatokat hordozhat. A túlevés és túlivás egészségügyi kockázatai 1. Emésztési zavarok A túlevés leggyakoribb következménye az emésztőrendszer túlterhelése. Gyomorrontás, puffadás, savas reflux, hányinger és székrekedés alakulhat ki. A nehéz, zsíros ételek különösen megterhelik a gyomrot és a májat, ami kellemetlen panaszokat okoz. 2. Májterhelés és hasnyálmirigy-problémák A túlzott alkohol- és zsírfogyasztás megterheli a májat és a hasnyálmirigyet. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) kockázata növekszik, különösen akkor, ha nagy mennyiségű alkoholt fogyasztunk rövid idő alatt. 3. Vércukorszint-ingadozás A túlzott cukor- és szénhidrátfogyasztás gyors vércukorszint-emelkedést, majd hirtelen csökkenést okozhat. Ez különösen veszélyes lehet cukorbetegek számára, de az egészséges emberek is tapasztalhatnak fáradtságot, ingerlékenységet vagy fejfájást. 4. Szív- és érrendszeri problémák A nehéz ételek és a túlzott sóbevitel megemelik a vérnyomást, a magas zsírtartalmú ételek pedig növelhetik a vér koleszterinszintjét. Ezek a tényezők növelik a szívroham és a stroke kockázatát, különösen azoknál, akik már eleve hajlamosak szív- és érrendszeri betegségekre. 5. Alvászavarok A nehéz vacsora vagy a túl sok alkohol megzavarhatja az alvást. Az alkohol ugyan segíthet elaludni, de rontja az alvás minőségét, gyakori ébredésekhez és nyugtalan éjszakához vezethet. 6. Testsúlygyarapodás Az ünnepek alatti kalóriadús étkezések könnyen jelentős testsúlygyarapodáshoz vezethetnek, amely hosszabb távon is fennmaradhat, ha nem térünk vissza időben az egészséges táplálkozáshoz és a mozgáshoz. 5 tipp a túlevés és túlivás elkerülése érdekében Az ünnepek alatt is fontos, hogy tudatosan készüljünk az étkezésekre és mértékkel fogyasszunk. Íme 5 praktikus tanács, amelyek segítenek abban, hogy az ünnepi lakomák ne terheljék meg túlzottan a szervezetünket. Tipp: Készüljünk tudatosan az ünnepi menüre! Az ünnepek előtti tervezés kulcsfontosságú. Érdemes már a bevásárlásnál figyelembe venni az egészségesebb alternatívákat, amelyekkel csökkenthetjük a nehéz ételek terhét. Válasszunk egészségesebb alapanyagokat: Részesítsük előnyben a friss zöldségeket, gyümölcsöket, sovány húsokat és halakat. Próbáljunk ki teljes kiőrlésű lisztet, kevesebb cukrot és alacsonyabb zsírtartalmú tejtermékeket. Készítsünk könnyebb ételeket: A nehéz, zsíros fogások helyett próbáljunk ki sütőben sült, grillezett vagy párolt ételeket. Használjunk kevesebb olajat és válasszunk növényi olajokat. Édességek okosan: A hagyományos édességek helyett készíthetünk egészségesebb verziókat, például mézzel, datolyával édesített süteményeket. 2. Tipp: Figyeljünk az adagokra és az étkezési ritmusra! Kisebb adagok tálalása: Tálaljunk kisebb adagokat, és hagyjuk, hogy a jóllakottság érzése idővel kialakuljon. Ha lassan eszünk, könnyebben észleljük, mikor vagyunk tele. Rendszeres étkezés: Ne hagyjuk ki a napközbeni étkezéseket. A hosszú koplalás után könnyebben túlesszük magunkat a főétkezéseknél. Egy könnyű reggeli vagy tízórai segíthet elkerülni az esti túlevést. Az ünnepi étkezéseknél legyen a fő szempont a mértékletesség! Tipp: Alkoholfogyasztás mértékkel Az alkohol fogyasztása szintén jelentős terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen nagy mennyiségben. Határozzuk meg az alkohol mennyiségét előre: Állítsunk fel egy határt, hogy hány pohár italt fogyasztunk. Váltogassuk vízzel: Minden pohár alkohol után igyunk meg egy pohár vizet. Ez segít megelőzni a kiszáradást és csökkenti az alkoholfogyasztás mértékét. Alacsonyabb alkoholtartalmú italok választása: Ha lehet, válasszunk alacsonyabb alkoholtartalmú italokat, például gyöngyözőbort vagy fröccsöt. 4. Tipp: Mozgás és pihenés egyensúlya Aktív pihenés: Az ünnepek alatt is érdemes időt szánni a mozgásra. Egy könnyed séta vagy közös kirándulás a családdal segíthet az emésztésben és frissítően hat a közérzetünkre. Pihenés és regeneráció: Ne feledkezzünk meg az elegendő alvásról és pihenésről sem. A minőségi alvás hozzájárul a szervezet regenerálódásához, és segít megelőzni a túlevés és túlivás okozta fáradtságot. Egészségügyi séta az erdőben, vagy parkban az ünnepek alatt is jót tesz Tipp: Hallgassunk a testünk jelzéseire! Jóllakottság érzésének figyelése: Figyeljük a testünk jelzéseit, és ne együnk csak azért, mert még van étel az asztalon. Bűntudat nélkül élvezni: Ha mégis kicsit többet eszünk vagy iszunk a tervezettnél, ne érezzünk bűntudatot. Az ünnepek a kikapcsolódásról is szólnak – a lényeg, hogy utána visszatérjünk a kiegyensúlyozott étrendhez. Az ünnepi időszak legyen az öröm és a pihenés ideje, de érdemes mértéket tartani, hogy egészségünk se szenvedjen kárt. A tudatos étkezés és alkoholfogyasztás segíthet abban, hogy energikusan és kiegyensúlyozottan kezdjük az új évet.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulása nem egyik napról a másikra történik. A kockázat gyakran hosszú évek, akár évtizedek alatt épül fel, miközben a legtöbb ember teljesen panaszmentes. A HVG Pulzus 2026 májusában megjelent cikkében a korai LDL-koleszterin-kockázatok felismerésének jelentőségét járja körül. A cikk szakértője Prof. Dr. Császár Albert lipidológus professzor, a Visegrádi40 Magánrendelő szakembere. A cikket a HVG engedélyével, változatlan formában közöljük. Az eredeti publikáció itt érhető el: HVG Pulzus Prof. Dr. Császár Albert lipidológus professzor Már 30 évesen sem mindegy – így változtatja meg a koleszterinről való gondolkodást az új amerikai ajánlás Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek. Amikor valaki először szembesül azzal, hogy az LDL-koleszterinje magasabb a kelleténél, ritkán érzi úgy, hogy azonnal cselekednie kell. Nincs fájdalom, nincs rosszullét, nincs olyan testi jel, ami veszélyérzetet keltene. A legtöbben inkább bosszantó, de távoli problémaként kezelik. Egy szám a laborpapíron, amivelmajd egyszer foglalkozni kell. Kicsit kevesebb zsíros étel, valamivel több mozgás, és talán legközelebb jobb lesz. Ez a hozzáállás régóta része annak, ahogyan a koleszterinről gondolkodunk. Az LDL sokak fejében még mindig nem piros riasztás, inkább csak egy újabb tétel a listán, amire egyszer majd jobban oda kellene figyelni. Valami, amit a háziorvos időnként megemlít, de ami ritkán késztet valódi változtatásra. A szív- és érrendszeri betegségek azonban nem így működnek. Ezért kapott ekkora figyelmet az a New York Times-cikk is, amely az új amerikai koleszterinajánlásokat közérthetően foglalta össze. A legtöbb olvasónak valószínűleg egy mondat maradt meg belőle: egyeseknél már 30 éves kor körül is érdemes komolyabban gondolkodni az LDL csökkentésén. Ez elsőre tényleg korainak tűnhet. Harmincévesen a legtöbben nem a szívbetegségek miatt aggódnak, hanem a munka, a kevés alvás, a családi logisztika vagy a széteső fókusz miatt. Sokan nem szeretnék úgy nézni a laborleletüket, mintha minden érték az öregedés újabb bizonyítéka lenne. A kérdés mégis az, hogy nem szoktunk-e hozzá ahhoz, hogy túl későn kezdünk figyelni. Cikkünkben prof. dr. Császár Albert belgyógyász, lipidológus, az MTA doktora segítségével nézzük meg, mit változtat az új irányelv a koleszterinről való gondolkodásunkon, és miért került sokkal nagyobb hangsúly a korai kockázatok felismerésére. Dr. Császár Albert szerint a 2026-os amerikai, több szakmai szervezet által közösen kiadott zsíranyagcsere-zavarokról szóló irányelv fontos újdonsága, hogy az elsődleges megelőzésre helyezi a hangsúlyt, vagyis azokra, akiknél még nem történt szívinfarktus, stroke vagy más szív- és érrendszeri esemény. Ebben a csoportban különösen fontos időben felmérni és kezelni a rizikófaktorokat – például a kóros koleszterinszintet, az emelkedett vércukrot vagy a magas vérnyomást –, mert itt lehet igazán megelőzni a későbbi bajt. Az új irányelv szerint már 19 éves kortól legalább ötévente érdemes ellenőrizni a lipidprofilt, minden felnőttnél legalább egyszer javasolt megmérni az Lp(a)-szintet, 30 éves kortól pedig a PREVENT nevű új kockázatbecslő már a hosszabb távú szív- és érrendszeri kockázat felmérésében is segíthet. Ez nem azt jelenti, hogy harmincévesen mindenkinek gyógyszert kell szednie. Inkább azt, hogy a koleszterint túl sokáig tekintettük csak a középkorúak problémájának. Az érelmeszesedés hosszú, lassan épülő folyamat. Nem egyik napról a másikra jelenik meg, és sokáig semmilyen tünetet nem okoz. Az artériák falában zajló változások akkor is elindulhatnak, ha valaki harmincnégy éves, jól teljesít a munkában, hetente kétszer edz, és még soha nem volt komoly panasza. A biológia ebben elég közömbös az önképünkkel szemben. Márpedig ha a folyamat korán indul, akkor a figyelmet sem érdemes túl későre halasztani. Nem egy betegséget látunk, hanem egy hosszú folyamat első jeleit A modern orvoslás nagyon jól felismeri a már kialakult betegséget. Ez óriási eredmény, és sokszor életet ment. A mindennapi gondolkodásunkat viszont annyira meghatározza ez a logika, hogy az egészségügyi adatokat is gyakran ugyanígy próbáljuk értelmezni. Van baj vagy nincs baj, kóros vagy nem kóros, kell vele foglalkozni vagy nem kell. Az LDL-koleszterin azonban nem igazán fér bele ebbe a gondolkodásba. Nem azért, mert ne lehetne pontosan mérni, hanem mert a jelentése nem egyetlen pillanatra vonatkozik. Egy LDL-érték önmagában még nem ad teljes képet, inkább egy hosszabb folyamat pillanatképe. A valódi kérdés ezért nemcsak az, hogy mennyi ez a szám ma, hanem az is, hogy mióta ennyi, és milyen más tényezőkkel együtt alakítja a kockázatot. Ezért kap akkora hangsúlyt a mostani ajánlásokban a hosszú távú kitettség gondolata. Nemcsak az számít, hogy egy rizikófaktor jelen van-e, hanem az is, mikor alakult ki és mennyi ideje áll fenn – hangsúlyozza dr. Császár Albert. A kóros értékek fennállásának időtartama összefügg a későbbi szív- és érrendszeri események megjelenésével és súlyosságával is. Az LDL esetében ezért nemcsak az fontos, hogy valakinek éppen mennyi az értéke, hanem az is, hogy az erei mennyi ideje vannak kitéve ennek a terhelésnek. Az úgynevezett aterogén, vagyis érelmeszesedést elősegítő részecskék hatása idővel összeadódik. Minél tovább tart ez az állapot, annál nagyobb az esélye annak, hogy később már klinikailag is látható következménye lesz. Ez a gondolat azért fontos, mert kiveszi a koleszterint az egyszeri laborlelet logikájából. Nem egyszerűen egy rossz értékként nézünk rá, hanem olyan tényezőként, amely hosszú évek alatt alakítja a szív- és érrendszeri kockázatot. Így az LDL már nem egy unalmas laboradat, amelyen gyorsan átsiklik az ember, hanem olyan jelzés, amely sokat elárulhat arról, milyen irányba tart a szív- és érrendszeri egészsége. Nem csak a kiugró értékekkel van dolgunk Sok ember laboreredménye évekig olyan, hogy nincs benne semmi igazán ijesztő, de semmi sem kifejezetten megnyugtató. Az LDL kicsit magasabb, atriglicerid időnként határon van, a hasi körfogat nőtt néhány centit, a vércukor még nem kóros, csak már nem olyan ideális, mint tíz éve. Ezek az eltérések külön-külön ritkán keltenek nagy aggodalmat. Együtt viszont már jelezhetik, hogy a szervezet nem a legjobb irányba halad. A probléma részben az, hogy a referenciatartományokat túl könnyen azonosítjuk a biztonsággal. Ha egy érték mellett nincs csillag, hajlamosak vagyunk úgy venni, hogy egészség szempontjából minden rendben van. Pedig a labor referenciaértékei és a hosszú távon kedvező kockázati szint nem ugyanazt jelentik. Az LDL-nél ez különösen jól látszik. Az új amerikai ajánlások konkrét célértékeket is megadnak, vagyis azt, hogy különböző kockázatú embereknél nagyjából milyen LDL-szint felé érdemes törekedni. Akinek csak alacsony vagy közepes a kockázata, annál általában a 2,6 mmol/l-nál alatti LDL-érték a cél. Magasabb kockázat esetén ez 1,8 mmol/l alatti érték, azoknál pedig, akik már átestek szívinfarktuson vagy stroke-on, 1,4 mmol/l alatti LDL-szintet tartanak kívánatosnak. Ez azért fontos, mert nem csak az számít, mikor mondjuk valamire, hogy „nagyon magas” a koleszterin. Az is számít, hogy az adott ember kockázatához képest milyen szint lenne biztonságosabb hosszú távon. A köznyelvben mégis makacsul tartja magát az a gondolat, hogy az enyhén emelkedett LDL valahol a szürke zónában van. Nem ideális, de talán nem is olyan nagy ügy. A szervezet azonban nem így működik. Az erek falának szempontjából kevésbé az számít, hogy mitől magasabb az LDL, hanem az, hogy mennyi ideig vannak kitéve ennek a terhelésnek. Lehet a háttérben genetikai hajlam, anyagcsere-probléma vagy étrendi ok. A plakkok kialakulásánál az számít, mennyi ilyen koleszterint szállító részecske kering a vérben, és ez mennyi ideig tart. Ezért nem szerencsés az enyhén emelkedett LDL-t automatikusan jelentéktelen eltérésként kezelni. A kockázat azonban nem mindenkinél ugyanakkora. Egy emelkedett LDL mást jelenthet életkortól, családi háttértől, vérnyomástól, vércukortól, testsúlytól és általános egészségi állapottól függően. Az viszont ma már nehezen vitatható, hogy az LDL-t nem érdemes félvállról venni. A koleszterinről túl sokáig hittük, hogy az idősebbek problémája A koleszterinről sokáig úgy gondolkodtunk, mint ami főleg középkorban vagy idősebb korban válik igazán fontossá. Valami, amivel negyven vagy ötven felett kell komolyabban foglalkozni, amikor már a vérnyomás, a testsúly, a családi előzmények vagy a stresszes életmód is látványosabb kockázatként jelenik meg.Az új ajánlások egyik kellemetlen, de fontos üzenete éppen az, hogy ez a kényelmes időbeli távolság sokszor csak illúzió. A szív- és érrendszeri betegségek sokszor jóval azelőtt elkezdenek kialakulni, hogy valakinek panasza lenne, vagy szakorvoshoz kerülne. Ezért kapott nagyobb hangsúlyt a fiatalabb felnőttek kockázatának felmérése is. Dr. Császár Albert szerint az USA-beli PREVENT modell azért fontos újdonság, mert 30 éves kortól nemcsak azt segít megbecsülni, mekkora lehet valaki kockázata a következő 10 évben, hanem azt is, milyen irányba tart hosszabb, akár 30 éves távon. Ez azért lényeges, mert egy harmincas éveiben járó ember rövid távon még alacsony kockázatúnak tűnhet, miközben hosszabb távon már kedvezőtlenebb pályán lehet. Vagyis nem arról van szó, hogy a harmincévesek hirtelen szívbetegek lettek. Inkább arról, hogy a megelőzés kezd igazodni ahhoz, amit a betegség kialakulásáról régóta tudunk. Ez különösen fontos azoknál, akiknél a családban korán fordult elő infarktus vagy stroke, magas az Lp(a) szintjük, cukorbetegek, metabolikus szindrómájuk van, vagy már fiatalabb korban több kockázati tényező is egyszerre van jelen. Ilyen lehet például a túlsúly, a hasi zsírfelesleg és az inzulinrezisztencia együttese. Az ajánlás ezért nem arra ösztönöz, hogy egyetlen szám alapján ítéljük meg a helyzetet. Inkább arra, hogy az LDL-t a teljes szív- és érrendszeri kockázat részeként nézzük. Miért kerül elő egyre gyakrabban az Lp(a) és az apoB A laikus olvasó számára talán nem is az a legnagyobb újdonság, hogy mikortól érdemes komolyabban figyelni az LDL-re, hanem az, hogy egyre gyakrabban kerülnek elő olyan rövidítések, amelyekkel korábban főleg lipidológusok vagy nagyon tudatos páciensek találkoztak. Az Lp(a), vagyis a lipoprotein(a) azért került előtérbe, mert ezt az értéket nagyrészt a genetika határozza meg, és felnőttkorban többnyire viszonylag stabil marad. Magasabb szintje akkor is növelheti a szív- és érrendszeri kockázatot, ha a többi vérzsírérték nem tűnik különösebben rossznak. Ezért javasolják, hogy minden felnőttnél legalább egyszer mérjék meg. Egy magas Lp(a) érték nem feltétlenül jelent azonnali kezelést, de befolyásolhatja, mennyire kell komolyan venni az LDL csökkentését. Az apoB pedig azért fontos, mert nemcsak azt mutatja meg, mennyi koleszterin van a vérben, hanem közelebb visz ahhoz is, hány olyan részecske kering, amely részt vehet az érelmeszesedés folyamatában. Ez különösen anyagcsere- problémák, diabétesz vagy magasabb trigliceridszint esetén lehet hasznos,amikor az LDL önmagában nem mindig ad elég pontos képet. Leegyszerűsítve, nemcsak az számít, mennyi koleszterin van jelen, hanem az is, hogy milyen részecskék szállítják, és ezekből mennyi kering a vérben. A koleszterinről tehát ma már nem érdemes egyetlen laborértékként gondolkodni. Fontosabb az, hogy mennyi ideje van jelen az adott kockázat, és milyen más tényezőkkel együtt hat. Dr. Császár Albert szerint a kibővített rizikóértékelésben az Lp(a) mellett a veseműködést mutató értékek és a gyulladásra utaló jelek is szerepet kapnak. Ez a szemlélet a következő években valószínűleg egyre inkább része lesz a mindennapi megelőzésnek is. A szív- és érrendszeri kockázat felmérése egyre pontosabbá válik, és egyre kevésbé működik a régi logika, hogy csak ránézünk az LDL-re, majd eldöntjük, van-e vele dolgunk vagy nincs. Mit kezdjen ezzel az, akinek most magasabb az LDL-je Talán itt a legkönnyebb félreérteni az új ajánlásokat. A hírek alapján sokakban az a benyomás alakulhat ki, hogy ha korábban figyelünk a koleszterinre, az automatikusan gyógyszert jelent. Pedig nem erről van szó. Az első kérdés az, hogy az adott LDL-érték mit jelent az illető teljes kockázati képében. Nem mindegy, hány éves, volt-e a családban korai szívinfarktus vagy stroke, milyen a vérnyomása, a vércukoranyagcseréje, a testsúlyeloszlása, van-e diabétesze, vesebetegsége vagy ismert gyulladásos betegsége. Nőknél az is számíthat, volt-e terhességi cukorbetegség, preeclampsia vagy korai menopauza. Emellett felmerülhet az Lp(a) vagy az apoB mérése is, bizonyos határesetekben pedig a koszorúér-kalcium-pontszám segíthet tisztábban látni. Az irányelv ezt különösen azoknál emeli ki, akiknél a kockázat nem egyértelműen alacsony, de még nem is egyértelműen magas. A második kérdés az, hogyan él az illető a mindennapokban. Ez nem ítélkezés, és nem arról szól, hogy valaki jól vagy rosszul csinálja-e. Azért fontos, mert az LDL-szint és a teljes anyagcsere-állapot sokszor érzékenyen reagál a hétköznapi szokásokra. Számít a rendszeres mozgás, a testsúly és különösen a hasi zsír csökkentése, a rostban gazdagabb, növényi alapú ételek előtérbe helyezése, az ultrafeldolgozott és telített zsírokban gazdag ételek visszaszorítása, a dohányzás kerülése, az alvás rendezése és a vérnyomás beállítása. Ezek nem gyors vagy látványos megoldások, de továbbra is alapvetőek. Nem wellness-közhelyek, hanem a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésének legjobban alátámasztott eszközei közé tartoznak. Van egy harmadik pont is, amiről érdemes őszintén beszélni. Bizonyos helyzetekben az életmód önmagában nem elég. Ha az LDL tartósan magas, haerős a genetikai vagy családi kockázat, vagy ha a teljes kockázati kép kedvezőtlen, akkor a gyógyszeres LDL-csökkentés nem a megelőzés kudarca, hanem annak része. A sztatinok továbbra is elsőként választandó gyógyszereknek számítanak, de ma már több más lehetőség is elérhető, az ezetimibtől a bempedoinsavig és a PCSK9-gátlókig. Az új ajánlások egyik fontos gyakorlati üzenete éppen az, hogy nem ideológiai vitát kell folytatni a gyógyszerekről, hanem az adott ember kockázatához illő LDL-célértéket kell elérni. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ez már nem egyszerű életmódtanács, hanem orvosi döntés kérdése. A gyógyszeres kezelés szükségességét nem egyetlen laborérték alapján lehet megítélni, hanem az LDL-szint, a 10 és 30 éves kockázat, valamint az egyéb rizikófaktorok együttese alapján. A számokat könnyebb mérni, mint értelmezni Az új koleszterinajánlásoknál az egyik legnehezebb kérdés nem is az, mit kell mérni vagy mikor kell gyógyszert adni. Hanem az, hogyan lehet mindezt úgy elmagyarázni egy harminc és ötven év közötti, panaszmentes embernek, hogy ne riogatásnak hangozzon, de ne is tűnjön jelentéktelennek. Egy tünetmentes ember számára a szív- és érrendszeri kockázat többnyire elvont dolog. Nem fáj, nem zavarja a mindennapokat, nem rontja azonnal a teljesítményt. Az LDL-ből ezért könnyen lesz olyan probléma, amire azt mondjuk: majd figyelek rá. Az orvosi kommunikációban éppen ez az egyik legnehezebb helyzet. Úgy kell megmutatni egy korai kockázatot, hogy az ne keltsen felesleges pánikot, de közben ne is kisebbítse a valódi tétet. Ezért különösen érdekes, hogyan értelmezik mindezt a magyar szakértők. Hogyan illeszkedik az új amerikai hangsúly a hazai és európai gyakorlathoz? Mikor merülhet fel itthon sztatinkezelés egy fiatalabb, de hosszabb távon magasabb kockázatú embernél? A prevenciós biomarkerekről ma már nemcsak szakmai körökben esik szó. Egyre több ember hall Lp(a)-ról, apoB-ről vagy hs-CRP-ről, de ettől még nem az a cél, hogy minél több mindent mérjünk. Egy laborlelet ugyanis önmagában nem mond semmit. Szám marad addig, amíg valaki el nem helyezi kontextusba: hány éves az illető, mi a családi anamnézise, hogy áll az anyagcseréje, a vérnyomása, a testsúlya – és mindez merre változik időben. Az LDL kiváló példa erre. Szinte mindenki hallott már róla, mégis rengeteg félreértés övezi. Jól megmutatja, miért nem elég azt kérdezni, hogy egy érték normális-e. A jobb kérdés sokszor inkább az, hogy mit jelez előre? A következő hetekben egy sorozatban azt járjuk körbe, hogyan lesz egy adatból értelmezés, majd döntés. Mikor érdemes figyelni egy biomarkerre, mikor nem – mikor ad valódi támpontot, és mikor csaphat be. Mert egy megnyugtató laboreredmény is jelezhet valamit. És nem árt érteni, pontosan mit. Amit érdemes az LDL-ről megjegyezni Az LDL nem csak egy szám a laborleleten. Azt is jelzi, milyen hosszú ideje terheli az ereket a koleszterin. A szív- és érrendszeri kockázat éveken át csendben épülhet, ezért félrevezető csak akkor foglalkozni vele, amikor már tünetet okoz. Harminc körül még sokaknak alacsony a rövid távú kockázatuk, miközben a hosszabb távú pályájuk már kedvezőtlen lehet. Az Lp(a) és bizonyos esetekben az apoB segíthet pontosabban megérteni a valódi szív-érrendszeri kockázatot. Egy magasabb LDL-t nem önmagában kell nézni, hanem a teljes kockázati képpel együtt, beleértve a családi halmozódást, a vércukrot, a testsúlyt és a vérnyomást is. Az életmód alapvető, de nem minden esetben elég önmagában; van, amikor a gyógyszeres LDL-csökkentés is a megelőzés része. Lipidológiai kivizsgálás a Visegrádi40 Magánrendelőben Ha magas a koleszterinszintje, emelkedett az LDL-koleszterinje, ismert családi halmozódás áll fenn, vagy szeretné pontosabban felmérni szív- és érrendszeri kockázatát, lipidológiai szakrendelésünkön személyre szabott kivizsgálásra és tanácsadásra van lehetőség. A vizsgálat során szükség esetén az LDL-koleszterin mellett az ApoB, az Lp(a) és egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezők értékelésére is sor kerülhet.

A hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat akkor lehet indokolt, ha visszatérő hasi vagy alhasi fájdalom, puffadás, jobb bordaív alatti panasz, deréktáji fájdalom, véres vizelet, gyakori húgyúti panasz, emelkedett májenzim-érték, zsírmáj gyanúja, megmagyarázhatatlan fogyás, tartós emésztési panasz jelentkezik, vagy korábban ismert hasi szervi eltérést, például májcisztát, vesecisztát vagy más folyadéktartalmú képletet kell ellenőrizni. A vizsgálat fájdalommentes, nem jár sugárterheléssel, és sok esetben fontos első lépés lehet a hasi, kismedencei és húgyúti panaszok okának tisztázásában. Hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat A hasi és kismedencei ultrahang az egyik leggyakrabban alkalmazott képalkotó vizsgálat, mert gyors, kíméletes és sokféle panasz esetén adhat hasznos információt. A vizsgálat során több hasi szerv, a vesék, a húgyhólyag, valamint bizonyos kismedencei képletek állapota is megítélhető, ezért gyakran már a kivizsgálás korai szakaszában segít eldönteni, merre érdemes továbbmenni. Milyen panaszok esetén javasolt a hasi ultrahang? Hasi ultrahang vizsgálatra érdemes jelentkezni, ha a hasi panaszok visszatérnek, több napja vagy hete fennállnak, fokozódnak, vagy nem egyértelmű, hogy mi okozza őket. Különösen indokolt lehet a vizsgálat az alábbi esetekben: visszatérő vagy tartós hasi fájdalom, jobb bordaív alatti fájdalom, puffadás, teltségérzés, hányinger, étvágytalanság, gyors jóllakottság, megmagyarázhatatlan fogyás, emelkedett májenzimértékek, zsírmáj gyanúja, korábban ismert májciszta, veseciszta vagy más hasi/kismedencei folyadéktartalmú képlet ellenőrzése, deréktáji fájdalom, vesekő gyanúja, ismétlődő húgyúti fertőzés, véres vizelet, cukorbetegség, inzulinrezisztencia vagy metabolikus szindróma melletti hasi kivizsgálás, családi halmozódás vagy korábbi hasi szervi eltérés ellenőrzése esetén, alhasi fájdalom vagy alhasi feszülés, kismedencei teltségérzés, húgyhólyaggal kapcsolatos panaszok, gyakori vagy visszatérő húgyúti fertőzések, vizeletürítési panaszok, nőknél bizonyos alhasi panaszok esetén tájékozódó jelleggel a kismedencei szervek áttekintése, férfiaknál a húgyhólyag és a prosztata környezetének tájékozódó vizsgálata. A hasi ultrahang nem minden panaszra ad végleges választ, de sok esetben fontos információt nyújt arról, hogy látható-e szervi eltérés a háttérben. Jobb bordaív alatti fájdalom: gyakori ok lehet az epe vagy a máj eltérése A jobb bordaív alatti fájdalom az egyik leggyakoribb ok, ami miatt hasi ultrahang vizsgálat történik. Ilyen panaszt okozhat például epekövesség, epehólyag-eltérés, epeúti tágulat vagy májjal kapcsolatos probléma is. Az epekövesség sokáig akár tünetmentes is lehet, máskor viszont étkezés után jelentkező jobb bordaív alatti fájdalmat, hányingert, puffadást vagy görcsös panaszt okozhat. A hasi ultrahang az epehólyag és az epekövek vizsgálatának egyik legfontosabb első képalkotó módszere. Májeltérések esetén is hasznos lehet az ultrahang, különösen akkor, ha laborvizsgálat során emelkedett májenzimértékek derülnek ki, vagy felmerül a zsírmáj lehetősége. Puffadás, teltségérzés és emésztési panaszok A puffadás nagyon gyakori panasz, és sokszor életmódbeli, étrendi vagy emésztőrendszeri ok áll mögötte. Ennek ellenére tartós, visszatérő vagy szokatlan puffadás esetén nem érdemes automatikusan „csak emésztési problémának” tekinteni a tünetet. A hasi ultrahang segíthet annak tisztázásában, hogy látható-e olyan eltérés a hasi szervekben, amely hozzájárulhat a panaszokhoz. Különösen akkor lehet indokolt a vizsgálat, ha a puffadáshoz hasi fájdalom, étvágytalanság, hányinger, fogyás, székletváltozás vagy laboreredmény-eltérés is társul. A gyors jóllakottság és a tartós teltségérzés szintén olyan tünet, amelyet érdemes komolyan venni, főleg ha újonnan jelentkezik vagy fokozódik. Májenzim-eltérés, zsírmáj és anyagcsere-betegségek Emelkedett májenzimértékek esetén a hasi ultrahang gyakran része a kivizsgálásnak. A vizsgálat során megítélhető a máj mérete, szerkezete, valamint több olyan eltérés is felismerhető, amely magyarázhatja a laboreredmények változását. A zsírmáj napjainkban nagyon gyakori, különösen túlsúly, inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérzsírszint vagy metabolikus szindróma esetén. Fontos tudni, hogy a zsírmáj sokáig nem feltétlenül okoz panaszt, ezért sokszor laborvizsgálat vagy hasi ultrahang kapcsán derül rá fény. Cukorbetegség, inzulinrezisztencia, magas koleszterinszint vagy hasi típusú elhízás esetén akkor is érdemes lehet hasi ultrahang vizsgálatról konzultálni, ha nincsen kifejezett hasi fájdalom. Ilyenkor a vizsgálat segíthet a máj állapotának felmérésében és a további teendők megtervezésében. Vesepanaszok, deréktáji fájdalom és véres vizelet A hasi ultrahang a vesék és részben a húgyutak vizsgálatában is fontos szerepet játszik. Deréktáji fájdalom, vesekő gyanúja, ismétlődő húgyúti fertőzések vagy vizeleteltérések esetén sok hasznos információt adhat. Véres vizelet esetén nem érdemes halogatni az orvosi kivizsgálást. A háttérben állhat húgyúti fertőzés, vesekő, vesét vagy húgyutakat érintő eltérés, ezért ilyenkor a hasi ultrahang gyakran a kivizsgálás egyik fontos eleme. A vizsgálat során a vesék mérete, szerkezete, üregrendszeri tágulata, egyes kövek, ciszták vagy egyéb eltérések is megítélhetők lehetnek. Mikor fontos a kismedencei rész vizsgálata? A hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat nemcsak a felső hasi szervek, hanem a húgyhólyag és bizonyos kismedencei képletek áttekintésére is lehetőséget ad. Ez különösen akkor lehet fontos, ha a panaszok alhasi területen jelentkeznek, visszatérő húgyúti fertőzés, véres vizelet, vizeletürítési panasz vagy kismedencei teltségérzés áll fenn. Nőknél a vizsgálat során telt vagy közepesen telt hólyag mellett tájékozódó jelleggel a kismedencei szervek egy része is áttekinthető. Fontos azonban tudni, hogy a hasi és kismedencei ultrahang nem helyettesíti a nőgyógyászati szakorvosi vizsgálatot vagy a hüvelyi ultrahangot, ha arra van szükség. Férfiaknál a vizsgálat során a húgyhólyag állapota, a vizeletpangás jelei, valamint bizonyos esetekben a prosztata környezete is megítélhető lehet. Vizeletürítési panaszok, gyakori vizelési inger vagy visszatérő húgyúti panaszok esetén az ultrahang fontos része lehet a további kivizsgálásnak. A kismedencei rész pontosabb megítéléséhez közepesen telt húgyhólyag szükséges, ezért a vizsgálat előtti folyadékfogyasztás időzítése fontos. Mit mutat meg a hasi és kismedencei ultrahang? A hasi és kismedencei ultrahang során többek között az alábbi szervek és területek állapota vizsgálható: máj, epehólyag, epeutak, hasnyálmirigy bizonyos részei, lép, vesék, húgyhólyag, hasi nagyerek egy része, alhasi és kismedencei terület, nőknél tájékozódó jelleggel a kismedencei szervek egy része, férfiaknál bizonyos esetekben a prosztata környezete és a húgyhólyag ürülésével kapcsolatos eltérések. A hasnyálmirigy megítélhetőségét befolyásolhatja például a bélgázosság és a testalkat, ezért előfordulhat, hogy bizonyos részletek ultrahanggal nem láthatók megfelelően. Ilyenkor az orvos szükség esetén további vizsgálatot javasolhat. A vizsgálat során gyakran fény derülhet folyadéktartalmú képletekre, például májcisztára vagy vesecisztára is. Ezek sok esetben jóindulatú, panaszt nem okozó eltérések, de méretük, elhelyezkedésük és megjelenésük alapján az orvos dönthet arról, hogy elegendő-e időszakos ultrahangos kontroll, vagy szükség van további vizsgálatra. A kismedencei területen is láthatóvá válhatnak folyadéktartalmú képletek, azonban nőgyógyászati eredetű eltérés gyanúja esetén a hasi és kismedencei ultrahang nem helyettesíti a célzott nőgyógyászati vizsgálatot vagy a hüvelyi ultrahangot. Mire nem alkalmas önmagában az ultrahang? Fontos tudni, hogy a hasi és kismedencei ultrahang nem minden eltérést tud kimutatni. Vannak olyan betegségek, amelyek laborvizsgálattal, endoszkópos vizsgálattal, CT-vel, MR-rel vagy más képalkotó módszerrel ítélhetők meg pontosabban. Az ultrahang tehát nem minden esetben ad végleges diagnózist, de nagyon gyakran segít eldönteni, hogy szükség van-e további kivizsgálásra. Éppen ezért értékes első lépés lehet hasi panaszok, laboreredmény-eltérések vagy szűrő jellegű kivizsgálás esetén. Hogyan kell készülni a hasi ultrahang vizsgálatra? A pontosabb vizsgálati eredmény érdekében a hasi ultrahang előtt 6 órás éhezés szükséges. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatot megelőző 6 órában nem javasolt enni, rágózni vagy kávét fogyasztani. A szénsavas italokat érdemes kerülni, mert a fokozott bélgázosság ronthatja a hasi szervek megítélhetőségét. Szénsavmentes víz fogyasztása megengedett. Hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat esetén a húgyhólyag megítéléséhez közepesen telt hólyagra van szükség. Érdemes a vízfogyasztást úgy időzíteni, hogy a vizsgálat idejére a hólyag ne legyen üres, de ne is legyen kellemetlenül tele. A közepesen telt hólyag segíti a húgyhólyag és a kismedencei képletek pontosabb vizsgálatát. Ha a páciens bizonytalan abban, hogyan készüljön, érdemes az időpontfoglaláskor rákérdezni a pontos előkészületre. Mikor nem elég időpontot foglalni, és mikor kell sürgősségi ellátás? Vannak olyan tünetek, amelyek esetén nem szabad várni egy későbbi ultrahang időpontra. Hirtelen jelentkező, erős hasi fájdalom, láz, sárgaság, ismételt hányás, ájulásérzés, véres széklet, nagyfokú gyengeség vagy gyorsan romló általános állapot esetén sürgősségi ellátás szükséges. A hasi ultrahang tervezett vizsgálatként nagyon hasznos lehet visszatérő vagy tartós panaszok kivizsgálásában, de akut, rosszulléttel járó állapotban elsőként sürgősségi ellátást kell igénybe venni. Hasi és kismedencei ultrahang Budapesten, a Visegrádi40 Magánrendelőben A Visegrádi40 Magánrendelőben hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat előzetes időpontfoglalással érhető el Budapest XIII. kerületében, Újlipótvárosban. A vizsgálat különösen hasznos lehet visszatérő hasi vagy alhasi panaszok, puffadás, jobb bordaív alatti fájdalom, deréktáji panaszok, húgyúti tünetek, májenzim-eltérés vagy zsírmáj gyanúja esetén. A kivizsgálást szükség esetén helyben elérhető laborvizsgálatok is segíthetik. Ez előnyös lehet akkor, ha a panaszok mellett gyulladásos érték, májenzim-eltérés, vércukor- vagy vérzsírprobléma, vizeleteltérés vagy más laboratóriumi eltérés is felmerül. Időpontfoglalás: hasi és kismedencei ultrahangvizsgálatra a Visegrádi40 Magánrendelő online időpontfoglaló rendszerén keresztül vagy telefonon is lehet jelentkezni. 06 20 344 3733 Gyakori kérdések a hasi ultrahang vizsgálatról Fájdalmas a hasi ultrahang? Nem. A hasi ultrahang fájdalommentes vizsgálat. A vizsgálat során az orvos ultrahangzselét használ, majd a vizsgálófejet a hasfalon mozgatva tekinti át a hasi szerveket. Mit jelent az, hogy hasi és kismedencei ultrahang? A hasi és kismedencei ultrahang olyan képalkotó vizsgálat, amely során az orvos nemcsak a felső hasi szerveket, például a májat, az epehólyagot, a lépet, a veséket és a hasnyálmirigy bizonyos részeit tekinti át, hanem a húgyhólyagot és bizonyos kismedencei képleteket is vizsgálhat. Kell éhgyomorral érkezni hasi ultrahangra? Igen. A hasi ultrahang előtt 6 órás éhezés szükséges, mert az étkezés és a fokozott bélgázosság ronthatja a vizsgálat pontosságát. Ihatok vizet hasi ultrahang előtt? Igen, szénsavmentes vizet, csapvizet lehet inni a hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat előtt. A szénsavas italokat kerülni kell, mert fokozhatják a bélgázosságot, ami ronthatja a hasi szervek megítélhetőségét. A kismedencei rész és a húgyhólyag pontosabb vizsgálatához közepesen telt hólyag szükséges, ezért érdemes a vízfogyasztást úgy időzíteni, hogy a vizsgálat idejére a hólyag ne legyen üres, de ne is legyen kellemetlenül tele. Kimutatja a hasi ultrahang az epekövet? Az epehólyag és az epekövek vizsgálatában a hasi ultrahang az egyik legfontosabb első vizsgálat. Jobb bordaív alatti fájdalom, étkezés utáni görcsös panasz, hányinger vagy puffadás esetén ezért gyakran indokolt lehet. Kimutatja a hasi ultrahang a zsírmájat? A hasi ultrahang segíthet a zsírmáj felismerésében és a máj szerkezetének megítélésében. Zsírmáj gyanúja esetén különösen fontos lehet a laboreredményekkel és az anyagcsere-állapottal együtt értékelni az eredményt. Mennyi ideig tart a hasi ultrahang? A hasi ultrahang vizsgálat általában rövid idő alatt elvégezhető, többnyire 15–30 percet vesz igénybe. A pontos időtartam függ a vizsgálat típusától, a panaszoktól és attól, hogy milyen szerveket kell részletesebben áttekinteni. Mikor kell hasi ultrahangra menni puffadás miatt? Puffadás esetén akkor érdemes hasi ultrahang vizsgálatot kérni, ha a panasz tartós, visszatérő, fokozódik, vagy hasi fájdalommal, étvágytalansággal, fogyással, hányingerrel, székletváltozással vagy laboreredmény-eltéréssel társul. Mit tegyek, ha erős hasi fájdalmam van? Hirtelen jelentkező, erős hasi fájdalom, láz, sárgaság, ismételt hányás, ájulásérzés vagy gyorsan romló állapot esetén nem tervezett ultrahang időpontot kell keresni, hanem sürgősségi ellátás szükséges. Kiváltja a hasi és kismedencei ultrahang a nőgyógyászati ultrahangot? Nem minden esetben. A hasi és kismedencei ultrahang tájékozódó információt adhat a kismedencei területről, de nem helyettesíti a célzott nőgyógyászati vizsgálatot vagy a hüvelyi ultrahangot, ha a panaszok alapján arra van szükség.

A kardiológiai prevenció időskorban nemcsak az infarktus vagy a stroke megelőzéséről szól. Legalább ilyen fontos, hogy a páciens minél tovább megőrizze önállóságát, mozgásképességét, terhelhetőségét és életminőségét. Aktív időskor és kardiológiai prevenció A téma apropóját az adja, hogy a HVG Pulzus Dr. Vértes András, a Visegrádi40 Magánrendelő szakmai vezetőjének kongresszusi előadása alapján közölt cikket az időskori kardiológiai prevenció új szemléletéről. A HVG Pulzus cikke itt olvasható: A kardiológiai prevenció új célja: minél több élet az években Ebben az írásban közérthetően foglaljuk össze, miért fontos, hogy idősebb korban a kardiológiai gondozás ne csak a vérnyomásról, a koleszterinről vagy az EKG-ról szóljon, hanem a mindennapi életminőségről, a gyógyszeres kezelés biztonságáról, a szédülésről, az elesésveszélyről és az önállóság megőrzéséről is. Időskorban a megelőzés célja nemcsak a hosszabb élet A modern orvoslásban egyre fontosabb kérdés, hogy nemcsak tovább szeretnénk élni, hanem minél több évet szeretnénk jó állapotban tölteni. Ezt a szemléletet gyakran a „healthspan” fogalmával írják le: az életnek az a szakasza, amelyben az ember megőrzi funkcionális állapotát, önállóságát és életminőségét. Ez idősebb korban különösen fontos. Egy 75 vagy 80 éves páciensnél a szív- és érrendszeri megelőzés nem merülhet ki abban, hogy csökkentjük az infarktus vagy a stroke kockázatát. A valódi cél az is, hogy az illető továbbra is el tudjon menni sétálni, bevásárolni, társaságba járni, ellátni magát, és lehetőség szerint ne váljon kiszolgáltatottá. A jó kardiológiai prevenció tehát nemcsak eseménymegelőzés, hanem funkcióvédelem is. Két azonos korú páciens állapota nagyon különböző lehet Idősebb korban nem elegendő csak az életkort nézni. Két 78 éves ember között óriási különbség lehet. Az egyik aktív, jó erőben van, rendszeresen mozog, jól tolerálja a gyógyszereit, és önállóan intézi a mindennapjait. A másik ugyanilyen életkor mellett lehet törékenyebb, gyengébb, bizonytalanabb járású, több gyógyszert szedő páciens, akinél már egy kisebb vérnyomásesés, fertőzés vagy gyógyszerváltás is komoly állapotromlást okozhat. Ezt a törékenyebb állapotot az orvosi szakirodalom frailty néven írja le. Ez nem egyszerűen „öregséget” jelent, hanem azt, hogy a szervezet tartalékai csökkentek. Ilyenkor a kezelési döntéseknél még fontosabb a személyre szabott mérlegelés. Egy idősebb páciensnél ezért nemcsak az a kérdés, hogy mit mutat a vérnyomásmérő, a labor vagy az EKG, hanem az is, hogyan él a mindennapokban. Szédül-e? Elesett-e mostanában? Romlott-e a terhelhetősége? Bizonytalanabb lett-e a járása? Fáradékonyabb-e? Több gyógyszert szed-e, mint korábban? Ezek a kérdések kardiológiai szempontból is lényegesek. A jó vérnyomáskezelés nem mindig a legalacsonyabb számot jelenti A magas vérnyomás kezelése időskorban is nagyon fontos, mert csökkentheti a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség és más szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát. Ugyanakkor idősebb, törékenyebb vagy több gyógyszert szedő pácienseknél a túlzottan erős vérnyomáscsökkentés problémát is okozhat. Ha a vérnyomás túl alacsonyra esik, vagy felálláskor jelentősen leesik, a páciens megszédülhet, bizonytalanná válhat a járása, eleshet, romolhat a vesefunkciója, vagy csökkenhet a mindennapi terhelhetősége. Ilyenkor hiába tűnik jónak egy vérnyomásérték papíron, az összkép mégsem feltétlenül kedvező. Ezért időskorban különösen fontos a vérnyomáskezelés finomhangolása. Nemcsak azt kell látni, mennyi a vérnyomás ülve, hanem azt is, mi történik felálláskor, jelentkezik-e szédülés, van-e elesés, milyen a folyadékbevitel, milyen a vesefunkció, és milyen egyéb gyógyszereket szed a páciens. Ebben sokat segíthet a 24 órás vérnyomásmérés, vagyis az ABPM-vizsgálat, mert pontosabb képet adhat arról, hogyan alakul a vérnyomás a nap folyamán, alvás közben, reggel, terhelés vagy gyógyszerbevétel után. Miért fontos a gyógyszerlista rendszeres áttekintése? Idősebb korban gyakori, hogy valaki többféle gyógyszert szed egyszerre: vérnyomáscsökkentőt, véralvadásgátlót, koleszterincsökkentőt, cukorbetegségre adott készítményt, vízhajtót vagy más krónikus betegségre szedett gyógyszert. A több gyógyszer nem önmagában probléma. Sok esetben ezek a kezelések nagyon fontosak és indokoltak. A kérdés inkább az, hogy a teljes gyógyszerelés együtt biztonságos-e, jól tolerálható-e, és valóban a páciens aktuális állapotát szolgálja-e. Egy újonnan jelentkező szédülés, gyengeség, bizonytalan járás, elesés, romló terhelhetőség vagy laborváltozás hátterében sokféle ok állhat. Ilyenkor érdemes áttekinteni a vérnyomásértékeket, a pulzust, az EKG-t, a vesefunkciót, az elektrolitokat és a gyógyszerek lehetséges kölcsönhatásait is. A jó kardiológiai gondozás időskorban nem azt jelenti, hogy minden gyógyszert csökkenteni kell. Azt jelenti, hogy a kezelés célját, előnyét és esetleges kockázatát rendszeresen újra kell értékelni. A mozgásképesség kardiológiai kérdés is Sokan a mozgást életmódtanácsnak tekintik, pedig idősebb korban a mozgásképesség megőrzése orvosi szempontból is kulcsfontosságú. Az izomerő, az egyensúly, a járásbiztonság és a terhelhetőség meghatározza, hogy valaki mennyire tud önálló maradni. A túlzott kímélet idősebb korban nem mindig véd. Ha valaki egyre kevesebbet mozog, gyorsabban csökkenhet az izomereje, romolhat az egyensúlya, nőhet az elesésveszélye, és a mindennapi tevékenységek is nehezebbé válhatnak. Ez végső soron a szív- és érrendszeri állapotra is visszahat. Természetesen a mozgás mértékét mindig az egyéni állapothoz kell igazítani. Más javasolható egy aktív, jó állapotú 72 éves embernek, és más egy törékenyebb, szívelégtelenséggel, ritmuszavarral vagy jelentős vérnyomás-ingadozással élő páciensnek. Kardiológiai panaszok, mellkasi fájdalom, terhelésre jelentkező fulladás, szapora vagy szabálytalan szívverés, illetve jelentős vérnyomásprobléma esetén a mozgásprogram megkezdése előtt érdemes orvosi véleményt kérni. Mikor érdemes kardiológiai konzultációt kérni idősebb korban? Idősebb korban akkor is hasznos lehet a kardiológiai kontroll, ha nincs kifejezett mellkasi fájdalom. Különösen érdemes vizsgálatot kérni, ha az alábbi panaszok vagy helyzetek valamelyike fennáll: nehezen beállítható vagy ingadozó vérnyomás, felálláskor jelentkező szédülés, visszatérő elesés vagy bizonytalan járás, terhelésre jelentkező fulladás, romló fizikai terhelhetőség, mellkasi nyomás, szorítás vagy fájdalom, szapora, lassú vagy szabálytalan szívverésérzés, többféle szív- és érrendszeri gyógyszer együttes szedése, korábbi infarktus, stroke, szívelégtelenség vagy érszűkület, cukorbetegség, vesebetegség vagy magas koleszterinszint mellett fennálló kardiológiai rizikó. Hirtelen kialakuló erős mellkasi fájdalom, súlyos nehézlégzés, féloldali gyengeség, beszédzavar, ájulás vagy stroke-gyanú esetén nem időpontfoglalásra, hanem sürgősségi ellátásra van szükség. Milyen vizsgálatok segíthetnek a pontosabb megítélésben? A kardiológiai konzultáció során az orvos nemcsak az aktuális panaszt, hanem az előzményeket, a gyógyszereket, a vérnyomásnaplót, a korábbi leleteket és a mindennapi terhelhetőséget is áttekinti. A pontosabb megítéléshez szükség esetén több vizsgálat is szóba jöhet: Nyugalmi EKG: segíthet ritmuszavar, vezetési zavar vagy korábbi szívizom-károsodás jeleinek felismerésében. Szívultrahang: információt adhat a szív pumpafunkciójáról, a billentyűkről, a szívfal mozgásáról és a szív szerkezeti eltéréseiről. 24 órás vérnyomásmérés, ABPM: megmutathatja, hogyan alakul a vérnyomás nappal, éjszaka, gyógyszerbevétel után és a mindennapi aktivitás során. Laborvizsgálatok: segíthetnek a vesefunkció, vércukor, vérzsírok, ionháztartás és egyéb kockázati tényezők értékelésében. Gyógyszeres kezelés áttekintése: különösen fontos lehet többféle gyógyszer szedése, szédülés, vérnyomásesés, romló vesefunkció vagy elesés esetén. Kardiológiai gondozás a Visegrádi40 Magánrendelőben A Visegrádi40 Magánrendelőben a kardiológiai kivizsgálás és gondozás célja, hogy a szív- és érrendszeri kockázatok értékelése mellett a páciens mindennapi állapotát is figyelembe vegyük. Idősebb korban a jó döntés nemcsak arról szól, hogy milyen érték szerepel a leleten. Az is számít, hogy a kezelés mellett a páciens biztonságban érzi-e magát, nem szédül-e, nem esik-e el, megőrzi-e a terhelhetőségét, és minél tovább önálló tud-e maradni. A kardiológiai konzultáció, az EKG, a szívultrahang, a 24 órás vérnyomásmérés és a laborvizsgálatok együtt segíthetnek abban, hogy a kezelés személyre szabottabb és biztonságosabb legyen. Kardiológiai prevenció időskorban A jó megelőzés idősebb korban nem pusztán hosszabb életet céloz, hanem azt, hogy a plusz évek minél tovább jó életminőségben teljenek. Ha Ön vagy hozzátartozója idősebb korban vérnyomásproblémával, szívpanaszokkal, szédüléssel, romló terhelhetőséggel vagy összetett gyógyszereléssel él, érdemes kardiológiai konzultációt kérni. Visegrádi40 Magánrendelő – kardiológia, Budapest XIII. kerület

A pajzsmirigy (latinul: glandula thyroidea) egy pillangó alakú, belső elválasztású (endokrin) mirigy, amely létfontosságú hormonokat (T3, T4) termel. Ezek a hormonok szabályozzák az emberi szervezet anyagcseréjét, energiafelhasználását, hőtermelését, a szív működését, az emésztőrendszer működését, a növekedést, a fejlődést, valamint a központi idegrendszer működését is. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy által termelt TSH (thyreoidea-stimuláló hormon) szabályozza. Pajzsmirigy - glandula thyroidea A pajzsmirigy a nyak elülső részén, közvetlenül a gége alatt és a légcső előtt található. Általában két oldalsó lebenye van, amelyeket egy középső rész - az isthmus köt össze. A pajzsmirigy ultrahangvizsgálata könnyen kivitelezhető, mert felületesen - közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el, emiatt könnyen hozzáférhető. A pajzsmirigy ultrahang az elsődleges diagnosztikai eszköz az esetleges pajzsmirigyproblémák, például göbös elváltozások, gyulladás vagy daganatok korai felismerésére és nyomon követésére. Mikor szükséges a pajzsmirigy ultrahang vizsgálata? Tapintható csomó vagy duzzanat: Ha a fizikai vizsgálat során a nyak elülső részén csomót vagy göböt tapinthatnak, az ultrahang pontosabb képet ad arról, hogy milyen elváltozásról van szó. Mivel a pajzsmirigyben gyakran találhatók apró, ártalmatlan csomók, az ultrahang segít megkülönböztetni azokat a potenciálisan veszélyes elváltozásoktól. Abnormális laboreredmények: Ha a vérvizsgálatok eltérést mutatnak (például a TSH, T3, T4 szintek), az ultrahang segíthet kideríteni, hogy van-e struktúrális oka ezeknek a változásoknak, például megnagyobbodott mirigy vagy göbök. Már ismert pajzsmirigy-göbök utánkövetése: Ha már korábban diagnosztizáltak pajzsmirigy elváltozást, az ultrahang segítségével nyomon követhetők a változások, például a göbök növekedése vagy a mirigy alakjának változása. Nyelési, légzési nehézség vagy nyaki diszkomfort: Ha a beteg tapasztal légzési vagy nyelési problémákat, valamint nyaki fájdalmat vagy gombócérzést, az utalhat arra, hogy a pajzsmirigy megnagyobbodott, és nyomást gyakorol a környező struktúrákra. Magas kockázatú betegek szűrése: Ha a családban előfordult pajzsmirigybetegség vagy daganat, ha gyermekkorukban nyaki sugárkezelésen estek át az orvos rendszeres kontrollt javasolhat, még akkor is, ha a betegnek nincsenek tünetei. Hogyan zajlik az UH vizsgálat? A vizsgálat során a páciens kényelmesen fekszik egy ágyon. A nyak területére speciális gélt kennek, ami elősegíti a hanghullámok zavartalan átvitelét a vizsgálófej és a szövetek között. Az orvos egy kis kézi ultrahang-fejet (transzducer) mozgat a nyakon, hogy részletes képet kapjon a pajzsmirigy szerkezetéről. Nemcsak a pajzsmirigyet, hanem a közeli nyálmirigyeket (fültőmirigy és submandibuláris mirigyek) valamint a nyaki nyirokcsomókat is átvizsgálják. A vizsgálat fájdalommentes és 15-20 percet vesz igénybe, így a páciens kényelmesen és gyorsan áteshet egy ilyen vizsgálaton. Pajzsmirigy ultrahang vizsgálat Előkészítés a vizsgálatra A pajzsmirigy ultrahang vizsgálatához általában nincs szükség különleges előkészületekre. A vizsgálat előtt közvetlenül a pácienst arra kérhetik, hogy vegye le a nyakon viselt ékszereket vagy a szoros ruházatot, ezért célszerű laza, kényelmes ruházatban érkezni a vizsgálatra, és lehetőség szerint az ékszereket otthon hagyni. Mi látszik a pajzsmirigy UH vizsgálaton? Az ultrahang vizsgálat részletes képet ad a pajzsmirigy szerkezetéről, kiegészítve a laboreredmények által szolgáltatott információkat. A vizsgálat során meghatározható a pajzsmirigy mérete és alakja: kiderül, hogy a két lebeny normál méretű, megnagyobbodott (strúma) vagy ritkán csökkent méretű-e, illetve hogy az alakja szabályos-e vagy vannak-e alak béli eltérések. Ezen felül a pajzsmirigy állományában két fő betegségre utaló eltérést keresünk, a leggyakoribb a göbös eltérések, illetve kevésbé gyakran a pajzsmirigy gyulladást. Pajzsmirigy vizsgálata 1) Pajzsmirigy-göbök A pajzsmirigyben többféle göb fordulhat elő; a legtöbbjük jóindulatú, de néhány potenciálisan rosszindulatú lehet. Az ultrahang vizsgálat során megfigyelt tulajdonságok – mint a belső szerkezet (szilárd vagy cisztás), alak, szélek, véráramlás mintázata és esetleges meszesedések – segítenek eldönteni, hogy egy göb jóindulatú vagy rosszindulatú. Az összes jellemzőt egy kockázati besorolási rendszerbe foglalják, amelyet TI-RADS-nak hívunk. Egy megfelelő pajzsmirigy ultrahang vizsgálat esetén, ha göbök is megjelennek, mindig szerepel a leletben egy TI-RADS pontszám. A TI-RADS egy ultrahangos jellemzők alapján készült kockázatfelosztó rendszer, amely segít a göbök megjelenése alapján csoportosítani őket, és megbecsülni a rák kialakulásának kockázatát. A rendszer különböző ultrahangos jellemzőkért pontokat ad, melyek összeadódnak, így határozzák meg a kockázat szintjét. A TI-RADS kategóriái és kockázati szintjei a következők: ● TI-RADS 1: Jóindulatú – 0% a rosszindulatosság kockázata. ● TI-RADS 2: Nem gyanús – 0% a rosszindulatosság kockázata. ● TI-RADS 3: Enyhén gyanús – 2-4% a rosszindulatosság kockázata. ● TI-RADS 4: Mérsékelten gyanús – 6-17% a rosszindulatosság kockázata. ● TI-RADS 5: Nagyon gyanús – 26-87% a rosszindulatosság kockázata. Hogyan segít a TI-RADS a biopszia szükségességének megállapításában? A TI-RADS pontszám, kombinálva a göb méretével, segít eldönteni, hogy szükséges-e biopsziát vagy aspirációs citológiai mintavételt végezni. A magasabb kockázatú (magasabb TI-RADS pontszámú) göbök esetén még kisebb méretű elváltozásnál is indokolt lehet a mintavétel, míg az alacsonyabb kockázatú göbök esetén csak akkor ajánlott, ha azok nagyon nagy kiterjedésűek. Ez a rendszer segít azonosítani azokat a betegeket, akik magas rizikójú göbökkel rendelkeznek, hogy megfelelő UH követést és esetlegesen mintavételt javasoljunk számukra. 2) Pajzsmirigygyulladás A pajzsmirigygyulladás (thyreoiditis) a pajzsmirigy szöveteiben kialakuló gyulladásos folyamatot jelenti. Többféle típusa létezik, amelyek eltérő okokkal, tünetekkel és kezelési megközelítéssel járnak, az ultrahang vizsgálat segíthet megkülönböztetni ezeket. A leggyakoribb típusai a következők: Hashimoto-thyreoiditis: Ez egy autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladás, mely először túlműködéshez, majd hosszú távon alulműködéshez vezethet, ezzel párhuzamosan kezdetben a mirigy megnagyobbodhat, majd később csökken a mérete. Ultrahangon a pajzsmirigy inhomogén, foltos megjelenésű lehet, esetleg jellegzetes "zsiráfmintázatot" mutat, több apró, sötét (echószegény) területtel. Szubakut thyreoiditis (De Quervain-féle): Ebben a formában az ultrahang fókuszált vagy foltos hypoechoikus területeket mutat, határaik elmosódottak. A pajzsmirigy megduzzadhat és érzékeny lehet, a Doppler vizsgálat általában csökkent véráramlást jelez az érintett területeken, ami a gyulladásos folyamatot tükrözi. Szülés utáni pajzsmirigygyulladás (post partum thyreoiditis): Ez a típus enyhébb megjelenést mutat, és általában fájdalommentes. Az ultrahang enyhén heterogén pajzsmirigy-szöveti mintázatot, valamint foltosan sötét (echószegény) területeket ábrázol, hasonlóan a Hashimoto-thyreoiditis esetében, de itt az eltérések általában kevésbé hangsúlyosak, és az érintett pajzsmirigy területein fokozott vérkeringés figyelhető meg. Akut bakteriális pajzsmirigygyulladás: Ez a legritkább forma súlyos nyaki fájdalommal, lázzal és rossz közérzettel jár. Ultrahangon tályog vagy gennygyülem látható, mint szabálytalan, folyadéktartalmú terület, mely sürgős kezelést igényel. Bár az ultrahang jellegzetes mintázatokat mutat a különböző pajzsmirigygyulladások típusainál, a végleges diagnózishoz általában a vérvizsgálatok (pajzsmirigy funkció, antitestek) is szükségesek. Az ultrahang eredményei segítik a kezelőorvost a megfelelő terápiás terv kialakításában, legyen szó hormonpótlásról, gyulladáscsökkentőkről vagy egyéb terápiáról. Utánkövetési ajánlások, mikor szükséges kontroll UH-ra jelentkeznem? 1. Pajzsmirigy-göbök A pajzsmirigy-göbök utánkövetését elsősorban a TI-RADS besorolás alapján határozzák meg: ● TI-RADS 1 és 2 (nagyon alacsony kockázat): Általában nem ajánlott további képalkotó vizsgálat. ● TI-RADS 3 (alacsony kockázat): Ultrahangos kontroll vizsgálatok ajánlottak 1, 3 és 5 év múlva. ● TI-RADS 4 (mérsékelt kockázat): Javasolt ultrahangos vizsgálatok 1, 2, 3 és 5 év múlva. ● TI-RADS 5 (magas kockázat): Évente történő vizsgálatok ajánlottak öt éven keresztül. Ezenkívül, ha a citológia alapján a göbök jóindulatúak, de alacsony vagy közepes gyanús jellemzőket mutatnak, a kontroll ultrahangot 12–24 hónap múlva ismétlik meg. 2. Pajzsmirigy-műtét, eltávolítás után A műtét utáni ultrahang vizsgálat segít kimutatni az esetleges visszanövő pajzsmirigy-szövetet vagy daganatot, illetve értékelni a műtét sikerességét. Ezt a vizsgálatot a kezelő sebész javaslata alapján végzik el. 3. Pajzsmirigygyulladás (thyreoiditis) A pajzsmirigygyulladás utánkövetése kevésbé szabványosított, és függ a gyulladás típusától, valamint lefolyásától. Általában a legtöbb beteg esetében egy éves ellenőrzés elegendő. Bármilyen további kérdés esetén Ultrahangos orvosaink készséggel állnak rendelkezésükre. Dr. Borbély Ruben Zsolt Dr. Ludányi Balázs Bendegúz Dr. Tóth Szabolcs József

Szívpanasz, magas vérnyomás, szívdobogásérzés, mellkasi diszkomfort vagy terhelésre jelentkező nehézlégzés esetén sokan először azt keresik, hol találnak jó kardiológiai magánrendelést Budapesten. A választás azonban nemcsak azon múlik, hogy hol van gyorsan elérhető időpont. Egy kardiológiai kivizsgálás akkor igazán hasznos, ha a panaszok hátterét több oldalról is meg lehet közelíteni: szükség esetén EKG-val, szívultrahanggal, Holter EKG-val, 24 órás vérnyomásméréssel, laborvizsgálatokkal és belgyógyászati szemlélettel. Kardiológia kivizsgálás a Visegrádi40 Magánrendelőben Kardiológiai magánrendelés Budapesten: milyen szempontokat érdemes figyelni? Legyen helyben nyugalmi EKG A nyugalmi EKG a kardiológiai kivizsgálás egyik alapvizsgálata. Segíthet ritmuszavar, vezetési zavar, korábbi szívizomkárosodásra utaló eltérés vagy egyéb kardiológiai jel felismerésében. Ezért előnyös, ha a kardiológiai magánrendelésen a konzultációhoz helyben elérhető nyugalmi EKG is tartozik. Így az orvos nemcsak a panaszok és a korábbi leletek alapján tájékozódik, hanem aktuális vizsgálati eredményt is lát. Fontos szempont a szívultrahang elérhetősége A szívultrahang, vagyis echokardiográfia a szív szerkezetéről és működéséről ad információt. Vizsgálható többek között a szívkamrák mérete, a szívizom működése, a billentyűk állapota és bizonyos terhelésre, magas vérnyomásra vagy korábbi betegségekre utaló eltérések. Ha valakinek mellkasi panasza, nehézlégzése, magas vérnyomása, szívzöreje vagy romló terhelhetősége van, gyakran fontos, hogy a kardiológiai konzultáció mellett szívultrahang-vizsgálat is elérhető legyen. Ritmuspanasz esetén Holter EKG-ra is szükség lehet A szívdobogásérzés, kihagyó szívverés, szabálytalan pulzus vagy időszakosan jelentkező rosszullét sokszor nem pont a rendelőben jelentkezik. Ilyenkor egy rövid nyugalmi EKG önmagában nem mindig elegendő. A Holter EKG hosszabb időn keresztül rögzíti a szívműködést, ezért segíthet azoknak a ritmuszavaroknak a felismerésében is, amelyek csak időszakosan jelentkeznek. Ezért jó, ha a választott kardiológiai magánrendelőben Holter EKG-vizsgálat is elérhető. Magas vérnyomás esetén előny a 24 órás vérnyomásmérés A rendelőben mért vérnyomás sokszor nem mutatja meg pontosan, mi történik a nap folyamán vagy éjszaka. Van, akinél csak rendelői környezetben magasabb a vérnyomás, másnál éppen otthon vagy terhelés mellett jelentkeznek kiugró értékek. A 24 órás vérnyomásmérés, vagyis ABPM segíthet a vérnyomás-ingadozás, az éjszakai vérnyomásértékek és a kezelés hatékonyságának megítélésében. Magas vérnyomás kivizsgálásánál ezért különösen hasznos, ha a kardiológiai rendelés mellett ABPM-vizsgálat is elérhető. Jó, ha vérvételi labor is működik helyben A szív- és érrendszeri kockázat megítéléséhez sokszor laboreredményekre is szükség van. Ilyen lehet például a vércukor, a HbA1c, a koleszterin, a vesefunkció, az elektrolitok vagy bizonyos pajzsmirigyértékek ellenőrzése. Ezért előny, ha a kardiológiai magánrendelés mellett helyben működő vérvételi labor is elérhető. Így a kivizsgálás gyorsabban, szervezettebben és egységesebb szemléletben történhet. Nem mindig csak a szívet kell vizsgálni A kardiológiai panaszok hátterében sokszor több tényező áll. A magas vérnyomás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, vesefunkciós eltérés, pajzsmirigyprobléma, magas koleszterinszint vagy érszűkület mind befolyásolhatják a szív- és érrendszeri állapotot. Ezért jó választás lehet olyan magánrendelő, ahol a kardiológia mellett belgyógyászati, diabetológiai, nefrológiai vagy angiológiai szemlélet is elérhető. Átlátható árak és könnyű időpontfoglalás A jó kardiológiai magánrendelés kiválasztásánál az is fontos, hogy a páciens előre lássa, milyen vizsgálatra jelentkezik, mit tartalmaz az ár, és hogyan tud időpontot foglalni. Az átlátható árlista, az egyértelmű vizsgálatnevek és az online időpontfoglalási lehetőség sokat segíthet abban, hogy a páciens biztonságban érezze magát már a foglalás előtt is. Kardiológiai magánrendelés a Visegrádi40-ben A Visegrádi40 Magánrendelőben a kardiológiai kivizsgálás mellett helyben elérhető a nyugalmi EKG, a szívultrahang, a Holter EKG, a 24 órás vérnyomásmérés, valamint a vérvételi labor is. Rendelőnkben a szív- és érrendszeri panaszokat szükség esetén tágabb belgyógyászati, anyagcsere- és érrendszeri összefüggésben is értékeljük. Ez különösen fontos lehet magas vérnyomás, cukorbetegség, koleszterineltérés, érszűkület vagy többféle belgyógyászati rizikótényező esetén. A Visegrádi40 Magánrendelő Budapest XIII. kerületében, Újlipótvárosban található, könnyen megközelíthető helyen. Időpontfoglalás: Kardiológiai magánrendelésre online és telefonon is foglalhat időpontot a Visegrádi40 Magánrendelőben. +36 20 344 3733

A vashiányos anaemia, más néven vashiányos vérszegénység gyakori állapot, amely fáradtságot, gyengeséget, terhelésre jelentkező nehézlégzést, hajhullást, szívdobogásérzést és koncentrációromlást is okozhat. A diagnózishoz nem elég önmagában a szérum vas értéke: vérkép, ferritin, transzferrin-szaturáció, azaz TSAT, valamint gyulladásos állapot esetén CRP értékelése is szükséges. A kezelés része a vaspótlás, de legalább ilyen fontos a kiváltó ok megtalálása. Vashiányos anémia tünetei Mi a vashiányos anaemia? A vashiányos anaemia akkor alakul ki, amikor a szervezetben nincs elegendő vas a megfelelő vörösvértest- és hemoglobinképzéshez. A hemoglobin szállítja az oxigént, ezért vashiányban romlik a szövetek oxigénellátása, ami fáradtsághoz, gyengeséghez, terhelésre jelentkező nehézlégzéshez és csökkent teljesítőképességhez vezethet. A vashiány lehet anaemia nélküli is: ilyenkor a hemoglobin még normális, de a vasraktárak már kiürültek. Ez is okozhat panaszokat, például fáradtságot, hajhullást, koncentrációzavart, nyugtalan láb szindrómát vagy terhelhetőség-csökkenést. A laboratóriumi irányelvek szerint felnőttekben a ferritin <30 µg/L vashiányra utal, gyulladásos állapotban pedig a ferritin önmagában félrevezető lehet, ezért a transzferrin-szaturációt, azaz TSAT-ot is nézni kell. A vashiányos vérszegénység kezelése előtt ezért mindig érdemes tisztázni, hogy egyszerű vasraktárhiányról, vérvesztésről, felszívódási zavarról vagy krónikus betegséghez társuló funkcionális vashiányról van-e szó. 1. A vashiányos anaemia leggyakoribb tünetei Általános tünetek Fáradékonyság Gyengeség Csökkent terhelhetőség Terhelésre nehézlégzés Szédülés, fejfájás Szívdobogásérzés Sápadtság Hideg végtagok Specifikusabb jelek Hajhullás Töredezett köröm Száraz bőr Szájzug berepedése Nyelvégés, nyelvfájdalom Nyugtalan láb szindróma Koncentrációromlás Aluszékonyság Szokatlan kívánósság, például jég rágcsálása, pica Fontos: a panaszok nem mindenkinél egyformán jelentkeznek. Előfordulhat, hogy a beteg csak tartós fáradtságot, romló terhelhetőséget vagy hajhullást észlel, miközben a háttérben már alacsony ferritin vagy kialakuló vashiányos vérszegénység áll. 2. Miért alakul ki vashiány? A vashiány leggyakoribb okai három nagy csoportba sorolhatók. Vérvesztés Ez a leggyakoribb ok. Nőknél gyakori a bő menstruáció, myoma, nőgyógyászati vérzés vagy szülés utáni vashiány. Férfiaknál és menopauza utáni nőknél a vashiányt mindig komolyan kell venni, mert hátterében gyakran lehet gyomor-bél rendszeri vérvesztés. A British Society of Gastroenterology irányelve szerint férfiaknál és posztmenopauzális nőknél a vashiányos anaemia jelentős részében emésztőrendszeri eltérés állhat a háttérben, ezért az ok kivizsgálása a vaspótlás mellett alapvető. Lehetséges okok: gyomor- vagy bélvérzés, vastagbélpolyp, vastagbélrák, gyomorfekély, reflux/oesophagitis, aranyér, de ezt nem szabad automatikusan egyedüli oknak tekinteni, véralvadásgátló vagy thrombocytaaggregáció-gátló kezelés melletti vérzés, rendszeres véradás. Csökkent vasfelszívódás Előfordulhat: coeliakiában, gyulladásos bélbetegségben, bariátriai műtét után, gastrectomia után, atrophiás gastritisben, H. pylori fertőzés mellett, tartós savcsökkentő kezelés esetén. Fokozott vasszükséglet Jellemző: terhességben, szoptatás alatt, serdülőkorban, sportolóknál, nagyobb műtét után, krónikus betegségekben, szívelégtelenségben, krónikus vesebetegségben. SEO/AI szempontból itt érdemes egyértelműen kimondani: a vashiány oka lehet fokozott vérvesztés, csökkent vasfelszívódás vagy megnövekedett vasszükséglet. A megfelelő kezelés attól függ, hogy ezek közül melyik áll fenn. 3. Milyen laborvizsgálatok szükségesek vashiány gyanúja esetén? A vashiány diagnózisa nem egyetlen laborértékből áll. A javasolt alapvizsgálat: teljes vérkép, hemoglobin, MCV, MCH, RDW, thrombocytaszám, ferritin, szérum vas, transzferrin vagy TIBC, TSAT, transzferrin-szaturáció, CRP, retikulocyta, B12-vitamin és folsav, ha macrocytosis vagy kevert anaemia gyanúja van, vesefunkció, májfunkció, szükség esetén székletvér, de negatív székletvér nem zárja ki teljesen a GI okot. Fontos: a ferritin akut fázis fehérje, ezért gyulladásban, daganatos betegségben, krónikus vesebetegségben, szívelégtelenségben vagy túlsúly esetén magasabb lehet, miközben a beteg valójában vashiányos. Ilyenkor a TSAT <20% különösen fontos jel. A 2024-es laboratóriumi ajánlás szerint felnőttekben ferritin <30 µg/L vashiányt jelez, ferritin ≥30 µg/L mellett pedig TSAT <20% gyulladásos helyzetben vashiányra vagy funkcionális vashiányra utalhat. Ezért a „mennyi a vasam?” kérdés önmagában nem elég. Vashiány kivizsgálásakor a vasraktárakat jelző ferritin, a vas elérhetőségét mutató TSAT és a gyulladásra utaló CRP együttes értékelése ad pontosabb képet. 4. Mikor kell vasat pótolni? Egyértelműen pótolni kell, ha: Helyzet Javaslat Ferritin <30 µg/L felnőttben Vaspótlás indokolt Vashiány + alacsony Hb Vaspótlás szükséges Ferritin normálisnak tűnik, de CRP magas és TSAT <20% Funkcionális vashiány lehetséges, pótlás mérlegelendő Bő menstruáció + alacsony ferritin Pótlás és nőgyógyászati ok keresése Férfi vagy menopauza utáni nő vashiányos anaemiával Pótlás + emésztőrendszeri kivizsgálás Bariátriai műtét / felszívódási zavar Gyakran intravénás pótlás szükséges Aktív IBD + vashiányos anaemia Gyakran intravénás vas javasolt Szívelégtelenség + vashiány Külön terápiás jelentősége van, akár anaemia nélkül is Az American Gastroenterological Association 2024-es gyakorlati tanácsa szerint intravénás vas indokolt, ha a beteg nem tolerálja az orális vasat, a ferritin nem javul megfelelő orális kezelés mellett, vagy olyan állapot áll fenn, amelyben az orális vas várhatóan rosszul szívódik fel. Ugyanez az ajánlás előnyben részesíti azokat az intravénás vaskészítményeket, amelyek 1-2 infúzióval képesek pótolni a vashiányt. 5. Orális vas vagy intravénás vas? Orális vas előnye Egyszerű, olcsó, enyhébb esetekben megfelelő. Általában első választás lehet, ha: nincs súlyos anaemia, nincs felszívódási zavar, nincs sürgős korrekciós igény, a beteg jól tolerálja, nincs aktív gyulladásos bélbetegség vagy jelentős gastrointestinalis panasz. Orális vas hátránya Gyakori a rossz tolerancia: hányinger, hasi fájdalom, székrekedés, hasmenés, fekete széklet, rossz adherencia. A felszívódás lassú és bizonytalan lehet, különösen gyulladásos állapotokban, savcsökkentő kezelés mellett, coeliakiában, bariátriai műtét után vagy aktív bélbetegségben. A szájon át szedett vas tehát sok esetben megfelelő lehet, de nem minden beteg számára ideális. Ha a panaszok, a laborértékek vagy a felszívódási viszonyok ezt indokolják, orvosi döntés alapján intravénás vaspótlás is szóba jöhet. 6. Mikor jobb az intravénás vas? Intravénás vas adása különösen előnyös lehet: középsúlyos vagy súlyos anaemiában, ha gyors vasraktár-feltöltés szükséges, műtét előtt, orális vas intolerancia esetén, orális vas hatástalanságakor, felszívódási zavarban, bariátriai műtét után, aktív gyulladásos bélbetegségben, krónikus vesebetegségben, szívelégtelenségben, postpartum vashiányban, ismétlődő vashiány esetén. Az intravénás vaspótlás mindig orvosi mérlegelést igényel. A kezelés előtt szükséges a vashiány laboratóriumi igazolása, az esetleges ellenjavallatok áttekintése és a beteg állapotának felmérése. 7. Miért jó a vaspótló infúzió? A vaspótló infúziónk hatóanyaga a vas(III)-karboximaltóz, angolul ferric carboxymaltose. Ez egy modern intravénás vaskészítmény. Fő előnyei 1. Nagy dózis adható rövid idő alatt A vaspótló infúzió alkalmazási előírása szerint egy alkalommal felnőtteknél intravénás infúzióban legfeljebb 20 mg/ttkg, de maximum 1000 mg vas adható, és a maximális heti kumulatív adag 1000 mg. A 500-1000 mg közötti adag minimális infúziós ideje 15 perc. Ez azért fontos, mert sok betegnek 800-1500 mg körüli teljes vashiánya is lehet. Ezért előfordulhat, hogy 1-2 alkalommal szükséges a vasraktárak feltöltéséhez. 2. Nem függ a bélrendszeri felszívódástól Ez nagy előny azoknál, akiknél az orális vas nem működik jól: gyulladásos bélbetegség, coeliakia, bariátriai műtét, gyomorműtét, krónikus gyulladás, tartós savcsökkentő kezelés, súlyos gastrointestinalis mellékhatás orális vas mellett. 3. Gyorsabban javíthatja a tüneteket A hemoglobin emelkedése nem azonnali, de a vasraktárak gyorsabban feltölthetők, mint szájon át adott készítményekkel. Sok beteg 2-4 héten belül javuló terhelhetőségről, kevesebb fáradtságról számol be, de a laboratóriumi kontroll általában 4-8 hét után értékelhető igazán. 4. Szívelégtelenségben különösen fontos lehet Szívelégtelenségben a vashiány nemcsak vérszegénység miatt fontos, hanem az izom- és mitokondriális működés miatt is. Az ESC 2023-as fókuszált szívelégtelenség-ajánlása szerint HFrEF vagy HFmrEF és vashiány esetén az intravénás vaspótlás javíthatja a tüneteket és az életminőséget, illetve mérlegelendő a szívelégtelenség miatti hospitalizáció csökkentésére. 5. Csökkentheti a transzfúzió szükségességét Műtét előtti vagy műtét utáni vashiányos anaemiában az intravénás vas gyakran segít a hemoglobinszint rendezésében, és megfelelő betegkiválasztás mellett csökkentheti a vértranszfúzió szükségességét. Ez különösen fontos elektív műtétek előtt, ahol van idő a korrekcióra. A vaspótló infúzió nem általános „vitamininfúzió”, hanem orvosi indikáció alapján adott intravénás vaskészítmény. Alkalmazása előtt a vashiány igazolása és az okok áttekintése szükséges. 8. Mikor nem szabad vagy nem javasolt vaspótló infúziót adni? A vaspótló infúzió alkalmazási előírása szerint ellenjavallt: ismert túlérzékenység esetén, korábbi súlyos reakció más parenterális vaskészítményre, ha az anaemia nem vashiány miatt alakult ki, vastúlterhelés vagy vasfelhasználási zavar esetén. Óvatosság szükséges: aktív fertőzésben, súlyos allergiás anamnézis esetén, asthma, eczema, atopiás hajlam esetén, autoimmun vagy gyulladásos betegségben, májbetegségben, ismételt nagy dózisoknál, alacsony foszfátszintre hajlamosító állapotokban. A készítmény adása alatt és után figyelni kell allergiás vagy infúziós reakcióra. Az alkalmazási előírás szerint olyan helyen adható, ahol képzett személyzet és resuscitatiós háttér rendelkezésre áll, és a beteget az alkalmazás után legalább 30 percig meg kell figyelni. 9. Fontos mellékhatás: hypophosphataemia A vaspótló infúzió egyik fontos, sokszor alulértékelt mellékhatása a foszfátszint csökkenése. Ez legtöbbször átmeneti, de ismételt nagy dózisok vagy rizikófaktorok mellett tartós hypophosphataemia, csontfájdalom, izomfájdalom, osteomalacia és ritkán törés is előfordulhat. Az alkalmazási előírás szerint nagyobb vagy ismételt adagok, illetve rizikó esetén a szérumfoszfát monitorozása javasolt. Gondolni kell rá, ha infúzió után napokkal-hetekkel jelentkezik: szokatlan izomfájdalom, csontfájdalom, romló fáradtság, gyengeség, ismételt infúziós igény. 10. Gyakorlati kezelési algoritmus 1. lépés: igazoljuk a vashiányt Minimum: vérkép, ferritin, transferrin szaturáció, CRP. 2. lépés: keressük az okot Különösen fontos: férfiaknál, posztmenopauzális nőknél, visszatérő vashiányban, fogyás, hasi panasz, székletváltozás esetén, pozitív székletvér esetén, antikoagulált betegeknél. 3. lépés: válasszunk pótlási formát Orális vas, ha enyhe vashiány, jó felszívódás és jó tolerancia várható. Intravénás vas, ha gyors pótlás kell, orális vas nem tolerálható, nem hatékony, felszívódási zavar van, vagy speciális kórkép, például szívelégtelenség, IBD, bariátriai műtét utáni állapot áll fenn. 4. lépés: kontroll Javasolt kontroll: Hb, MCV/MCH, ferritin, transferrin szaturáció, CRP, szükség esetén foszfát, tüneti javulás, vérzésforrás rendezése. 11. Összefoglalás A vashiányos anaemia nem egyszerűen „alacsony vas”. A szervezet oxigénszállító kapacitása romlik, ezért jelentkezhet fáradtság, gyengeség, nehézlégzés, szívdobogásérzés, hajhullás és koncentrációromlás. A kezelés nemcsak a vas pótlásából áll: mindig meg kell keresni az okot is. A vaspótló infúzió előnye, hogy gyorsan, nagyobb dózisban képes pótolni a hiányzó vasat, megkerüli a bélrendszeri felszívódási problémákat, és különösen hasznos lehet akkor, ha a szájon át szedett vas nem tolerálható, nem hatékony, vagy gyors korrekcióra van szükség. Amennyiben vashiány, alacsony ferritin, vashiányos vérszegénység vagy visszatérő fáradtság miatt merül fel kivizsgálás vagy vaspótlás szükségessége, érdemes belgyógyászati konzultáción áttekinteni a laboreredményeket, a panaszokat és a lehetséges okokat. Gyakori kérdések a vashiányos anaemiáról Mi a különbség a vashiány és a vashiányos anaemia között? Vashiány esetén a vasraktárak már csökkentek, de a hemoglobin még lehet normális. Vashiányos anaemia esetén a vashiány már a vörösvértest- és hemoglobinképzést is érinti, ezért vérszegénység alakul ki. Milyen laborérték utalhat vashiányra? Felnőttekben a ferritin <30 µg/L vashiányra utalhat. Gyulladásos állapotban a ferritin önmagában nem mindig megbízható, ezért a TSAT és a CRP együttes értékelése is fontos. Elég a szérum vas értéke a vashiány megállapításához? Nem. A vashiány kivizsgálásához vérkép, ferritin, transzferrin vagy TIBC, TSAT és CRP értékelése is szükséges lehet. A szérum vas önmagában félrevezető lehet. Mikor merülhet fel intravénás vaspótlás? Intravénás vaspótlás merülhet fel, ha az orális vas nem tolerálható, nem hatékony, felszívódási zavar áll fenn, gyorsabb korrekció szükséges, vagy speciális betegség, például aktív gyulladásos bélbetegség, krónikus vesebetegség vagy szívelégtelenség társul a vashiányhoz. Kell-e keresni a vashiány okát? Igen. A vaspótlás mellett az ok tisztázása alapvető, különösen férfiaknál, menopauza utáni nőknél, visszatérő vashiány esetén, illetve hasi panasz, fogyás, székletváltozás vagy pozitív székletvér esetén.

Az ultrahang vizsgálatról sokan először a hasi ultrahangra, a pajzsmirigy ultrahangra vagy az érvizsgálatokra gondolnak. Kardiológus szemmel azonban az egyik legfontosabb ultrahangvizsgálat a szívultrahang, vagyis az echokardiográfia. Szívultrahang vizsgálat a Visegrádi40 Magánrendelőben A szívultrahang különleges helyet foglal el a diagnosztikában, mert nemcsak a szív alakjáról és szerkezetéről ad képet, hanem működés közben mutatja meg a szívet. Láthatóvá válhat a szív üregeinek mérete, a szívizom mozgása, a billentyűk működése, a szív pumpafunkciója és a szíven belüli véráramlás iránya, sebessége is. Ezért a szívultrahang gyakran alapvizsgálat mellkasi panasz, terhelésre jelentkező fulladás, szívdobogásérzés, magas vérnyomás, szívzörej, EKG-eltérés, lábdagadás, csökkent terhelhetőség vagy ismert szívbetegség kontrollja esetén. Szívultrahang: amikor nemcsak látni, hanem érteni is kell a szív működését A szívultrahang fájdalommentes, sugárterheléssel nem járó vizsgálat. A vizsgálat során a kardiológus ultrahangfej segítségével képet alkot a szívről, és valós időben figyeli annak működését. A szívultrahang segíthet többek között: a szívbillentyűk állapotának megítélésében, a szívizom összehúzódó képességének vizsgálatában, a szívüregek méretének felmérésében, a szívfal megvastagodásának felismerésében, a szívelégtelenség gyanújának kivizsgálásában, a magas vérnyomás szívre gyakorolt hatásainak ellenőrzésében, korábbi szívbetegség vagy kardiológiai eltérés követésében. Fontos tudni, hogy a szívultrahang önmagában nem minden szívpanaszra ad teljes választ. Sok esetben EKG-val, Holter EKG-val, 24 órás vérnyomásméréssel, laborvizsgálattal vagy kardiológiai konzultációval együtt ad pontosabb képet. Éppen ezért a vizsgálat értékelésekor nemcsak az ultrahangképet, hanem a panaszokat, az előzményeket, a gyógyszereket és a korábbi leleteket is figyelembe kell venni. Miért ilyen fontos diagnosztikai eszköz az ultrahang? Az ultrahang olyan képalkotó vizsgálat, amely nagyfrekvenciás hanghullámok segítségével jeleníti meg a test belső szerveit, lágyrészeit, ereit vagy bizonyos esetekben a szív működését. Az ultrahang olyan hanghullámtartomány, melyet az emberi fül nem érzékel. Ha az ultrahang hullámokat egy vizsgálófej segítségével a testre irányítják, azok, az onnan visszaverődő hullámok segítségével – akár mozgás közben is – képesek kép ábrázolására. Az ultrahang egyik legnagyobb előnye, hogy gyors, kíméletes és fájdalommentes vizsgálat. Nem jár röntgensugárzással, ezért sokféle esetben ismételhető, kontrollvizsgálatra is alkalmas. A vizsgálat közben az orvos valós időben látja a vizsgált területet, így nemcsak állóképet kap, hanem a mozgás, a keringés vagy a szervek egymáshoz való viszonya is értékelhető lehet. Az ultrahang különösen hasznos lehet akkor, ha a panaszok hátterében szervi eltérés, gyulladás, göb, ciszta, kő, folyadékgyülem, keringési probléma vagy lágyrész-elváltozás merül fel. A helyes diagnózis felállításának az ultrahang vizsgálat az egyik legfontosabb eszköze, mert segítségével a szervek szerkezeti eltérései kiválóan feltérképezhetőek. Hasi- és kismedencei ultrahang vizsgálat A hasi és kismedencei ultrahang az egyik leggyakrabban kért ultrahangvizsgálat. Segítségével többek között a máj, az epehólyag, az epeutak, a hasnyálmirigy, a lép, a vesék, a húgyhólyag és a kismedence egyes szervei vizsgálhatók. A hasi UH vizsgálat segítségével a hasüregben futó nagyobb erekről, a nyirokcsomókról is vélemény alkotható. A szervek méretbeli változásai, szerkezeti eltérései, fejlődési rendellenességei éppúgy láthatóak a hasi- és kismedencei uh vizsgálattal, mint a ciszták, kövek, tályogok, jóindulatú zsír- és izomdaganatok, rosszindulatú tumorok, a hasüregi folyadék. Hasi ultrahang javasolt lehet például visszatérő hasi fájdalom, puffadás, emésztési panaszok, kóros laboreredmény, vesetáji fájdalom, epekő gyanúja vagy hasi kontrollvizsgálat esetén. Fontos: A hasi- és kismedencei UH vizsgálat előtt 6 órás éhezés javasolt, mert az étkezés befolyásolhatja az epehólyag és a hasi szervek megítélhetőségét, folyadékpótlásra csak a szénsavmentes ásványvíz javasolt. Kismedencei, vagy kifejezetten húgyhólyag UH-nál viszont fontos, hogy a páciens telt vagy félig telt hólyaggal érkezzen, ezért nem javasolt a vizeletürítés vizsgálat előtt. Hasi ultrahang vizsgálat Pajzsmirigy ultrahang vizsgálat A pajzsmirigy két lebenyének és a mellékpajzsmirigy vizsgálatának elengedhetetlen eszköze az ultrahang. A pajzsmirigy ultrahang a pajzsmirigy méretének, szerkezetének, göbeinek, cisztáinak vagy gyulladásos eltéréseinek vizsgálatára alkalmas. Gyakran kérik kóros pajzsmirigy-laboreredmény, nyaki duzzanat, tapintható göb, nyelési panasz, pajzsmirigybetegség kontrollja vagy családi előzmény miatt. A pajzsmirigy uh fontos szerepet tölt be a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy diagnosztikáján kívül a nagy nyálmirigyek és a nyaki nyirokcsomók vizsgálatában is. Nyaki erek (carotis) ultrahang vizsgálat A nyaki erek, más néven carotis ultrahang vizsgálata az agyat ellátó nagyobb nyaki verőerek állapotáról adhat információt. A vizsgálat során az érfal szerkezete, az esetleges meszesedések, szűkületek és az áramlási viszonyok is megítélhetők. A nyaki artériák szerkezete, a vér áramlása jól megfigyelhető az úgynevezett Color Doppler segítségével, ami valójában egy színes ultrahang vizsgálat. Az érfali meszesedések elhelyezkedése, szerkezete, mérete, az általuk okozott érszűkületek pontos meghatározására ez a speciális ultrahang kiváló. A vizsgálatnak köszönhetően az érszűkülethez illetve érelzáródáshoz vezető, érelmeszesedésre való hajlam korán felismerhető. Carotis ultrahang szóba jöhet például magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, dohányzás, korábbi stroke vagy átmeneti agyi keringészavar után, illetve akkor, ha az orvos érelmeszesedés kockázata miatt javasolja a vizsgálatot. Pajzsmirigy és nyaki erek ultrahang vizsgálat Végtagi erek duplex doppler ultrahang vizsgálata A Doppler ultrahang az erekben zajló véráramlás vizsgálatára alkalmas. Az erek funkcióját, valamint az esetlegesen fennálló kóros eltéréseket nézzük. A végtagi vénás ultrahang segíthet például lábdagadás, visszértágulat, vénagyulladás, vénás keringési panaszok vagy trombózisgyanú esetén, valamint vénás billentyűelégtelenségről adhat képet. Az artériás érvizsgálat az alsó vagy felső végtagok verőereinek állapotáról szolgáltat információt, például érszűkület gyanúja esetén. A Doppler vizsgálat azért fontos, mert nemcsak az ér lefutását és szerkezetét mutathatja meg, hanem az áramlási viszonyokat is. Ez különösen lényeges lehet keringési panaszok kivizsgálásakor. Végtagi erek ultrahang vizsgálata Lágyrész ultrahang A lágyrész ultrahang a bőr alatt tapintható csomók, duzzanatok, zsírcsomók, folyadékgyülemek, gyulladásos eltérések vagy egyéb lágyrész-elváltozások vizsgálatára alkalmas. Gyakori kérdés, hogy egy tapintható csomó milyen eredetű lehet, és szükséges-e további vizsgálat. Fontos különbség, hogy emlőben tapintható csomó esetén nem lágyrész ultrahang, hanem emlő ultrahang vizsgálat szükséges. Sérvkapuk ultrahang vizsgálata Hasfali vagy lágyéktáji panaszok esetén sérv ultrahang is szóba jöhet. Ilyenkor az ultrahang segíthet annak megítélésében, hogy a panasz hátterében lágyéksérv, hasfali sérv, köldöksérv vagy más eltérés állhat-e. Mikor érdemes ultrahangvizsgálatra jelentkezni? Ultrahangvizsgálat javasolt lehet, ha valamilyen panasz hátterét szeretné tisztázni, ha az orvosa kontrollvizsgálatot kér, vagy ha korábbi leletek alapján követni kell egy ismert eltérést. Érdemes orvoshoz fordulni például az alábbi esetekben: mellkasi panasz, terhelésre jelentkező fulladás vagy szívdobogásérzés esetén, hasi fájdalom, puffadás, emésztési panasz vagy kóros májfunkciós értékek esetén, pajzsmirigygöb, nyaki duzzanat vagy pajzsmirigybetegség kontrollja miatt, lábdagadás, visszérpanasz, trombózisgyanú vagy érszűkület gyanúja esetén, bőr alatt tapintható csomó, duzzanat vagy sérvgyanú esetén, ismert eltérés időszakos ellenőrzésekor. Az ultrahang sok esetben már a kivizsgálás korai szakaszában fontos információt adhat, de nem helyettesíti minden esetben a szakorvosi vizsgálatot, a laborvizsgálatot vagy más képalkotó eljárást. A megfelelő vizsgálati irányt mindig a panasz, az előzmény és az orvosi kérdés határozza meg. Ultrahang vizsgálatok a Visegrádi40 Magánrendelőben A Visegrádi40 Magánrendelőben többféle ultrahangvizsgálat érhető el Budapesten, a XIII. kerületben. A szívultrahang vizsgálatot kardiológus, szívultrahang-specialista szakorvos végzi. A radiológiai ultrahangvizsgálatokat radiológusaink végzik, többek között hasi, pajzsmirigy- és nyálmirigy, nyaki, Doppler, lágyrész és sérv ultrahang területen. Illetve angiológus az ereket érintő problémák kivizsgálásakor angiológiai ultrahang vizsgálatokat végez és javaslatot tesz esetleges további vizsgálatok elvégzésére és a kezelésre vonatkozóan. Rendelőnkben fontosnak tartjuk, hogy a vizsgálat ne csak technikailag legyen pontos, hanem a páciens érthető magyarázatot is kapjon arról, mit látott az orvos, milyen további teendők merülhetnek fel, és mikor szükséges kontroll vagy más szakorvosi vizsgálat. Ha szívpanasz, hasi panasz, pajzsmirigyprobléma, érrendszeri panasz, lágyrészcsomó vagy sérvgyanú miatt szeretne ultrahangvizsgálatra jelentkezni, kérjen időpontot online vagy telefonon a Visegrádi40 Magánrendelőbe. Pácienseink az alábbi radiológiai ultrahang-vizsgálatokra foglalhatnak időpontot: Hasi- és kismedencei ultrahangvizsgálat Pajzsmirigy, nyálmirigy ultrahang vizsgálata Lágyrész ultrahang vizsgálata Máj szerkezeti ultrahang vizsgálata Duplex doppler végtagi vénás erek ultrahang vizsgálata Duplex doppler nyaki erek ultrahang vizsgálata Várjuk Önt a Visegrádi40 Magánrendelőben barátságos környezetben, empatikus és professzionális stábunkkal. Visegrádi40 Magánrendelő Budapest XIII. kerület, Visegrádi utca 40. V40.HU Telefon: +36 20 344 3733

A 2-es típusú diabétesz (cukorbetegség) tünetei között találunk 5 olyat, amely nagy valószínűséggel utal a betegség jelenlétére. Ha ezek közül bármelyiket tapasztalja, ne halogassa, hogy orvoshoz forduljon! Legyen minél hamarabb diagnózis a kezében, mert kezelés nélkül a diabétesz komoly szövődményeket okozhat! 2-es típusú diabétesz 5 jellemző tünete A 2-es típusú diabétesz a lappangó ellenség Sajnálatos módon, a 2-es típusú diabétesz komoly szövődményeket okozhat, amelyek a szív- és érrendszeri problémáktól a veseelégtelenségig és az idegkárosodásokig is terjedhetnek. Ezek a szövődmények akár visszafordíthatatlan következményekkel is járhatnak, mint például az amputáció vagy a látás elvesztése. Ezért kiemelten fontos a cukorbetegség időben történő diagnosztizálása és megfelelő kezelése. Gyakran előfordul, hogy a cukorbetegek az első években nem tapasztalnak tüneteket, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják azokat, és a betegség csak véletlenül, rutinszerű vérvizsgálat során kerül felfedezésre. Azonban bizonyos jelek figyelmeztethetnek a cukorbetegség lehetőségére, ezért érdemes ezekre odafigyelni, és ha többet is észlelünk magunkon belőlük, mielőbb felkeresni az orvost! A 2-es típusú diabétesz 5 legjellemzőbb tünete 1. Folyamatos szomjúságérzet / Gyakori vizelési inger / Hirtelen fogyás Az egyik korai jel, mely felhívhatja a figyelmet a diabétesz jelenlétére, a gyakori és fokozott vizeletürítés. A vesék normális esetben szűrik a glükózt a vérben, de ha túlzottan megnő a glükóz szintje, a vesék nem képesek hatékonyan visszaszűrni azt, így a felesleges mennyiség a vizelettel távozik. Ennek következtében a szervezetből folyadék is ürül, ami dehidratáltsághoz vezet, és emiatt megjelenhet az acetonos lehelet. Ha valóban a magas vércukorszint áll a szomjúság hátterében, akkor a megnövelt folyadékbevitel sem tudja ezt kielégíteni. Ebben az esetben gyakran kell wc-re mennie, éjszaka is többször ébred fel vizelési inger emiatt, vagy folyamatosan szomjas még akkor is, ha sok folyadékot fogyaszt. Mivel a vizelettel távozó glükóz nem raktározódik a szervezetben, nem szívódik fel a sejtekben, akár drasztikus fogyás is elindulhat. 1. jellemző tünet: folyamatos szomjúságérzet; vizelési inger 2. Állandó éhségérzet / Falási rohamok Az állandó éhségérzet vagy a hirtelen, nehezen kielégíthető farkaséhség is jelezheti a cukorbetegség jelenlétét, ahogyan az is, ha gyakran túlzásba visszük az evést. Annak ellenére, hogy elegendő táplálék kerül a szervezetbe, a sejtek nem képesek hatékonyan hasznosítani azt. Vagy a testünk úgy érzékeli, hogy nem kap elegendő energiát (vagyis glükózt), még akkor sem, ha valójában felesleg van belőle. Ebben az esetben a szervezetünk egyetlen lehetséges választ ad: fokozódik az éhségérzet, hogy biztosítsa a szükséges energiát. Emellett az étkezés sem enyhíti ezt az éhségérzetet, még akkor sem, ha az elfogyasztott étel mennyisége és tápanyagtartalma megfelelő. 2. jellemző tünet: éhségérzet; falási inger 3. Nehezen gyógyuló sebek / Száraz, viszkető bőr A magas vércukorszint következtében a vérerek elveszíthetik rugalmasságukat és szűkülhetnek. Ennek eredményeként kevesebb oxigéndús és tápanyagokban gazdag vér jut el a sejtekhez, ideértve a sérült területeket is. A keringési rendellenesség következtében a sebek és sérülések lassabban és nehezebben gyógyulnak, különösen a végtagokon, a kéz-és lábfejen. Emellett a bőr szárazzá, viszketővé válhat és kipirosodhat. A sebek lassabb gyógyulása mellett előfordulhat, hogy fertőzések alakulnak ki és fekélyessé válnak. A cukorbetegek általánosságban hajlamosabbak a fertőzésekre, mivel az immunrendszerük gyengébb. A leggyakoribb fertőzések a bőrt, a húgyutakat és a hölgyek esetében a hüvelyt érinthetik. Ezek a fertőzések nemcsak nehezen és lassan gyógyulnak, hanem gyakran vissza is térnek. 3. jellemző tünet: nehezen gyógyuló sebek; bőrszárazság 4. Extrém fáradékonyság / Szédülés A cukorbetegség következtében a sejteknek hiányozhat az elegendő tápanyag és oxigén. A glükózból származó energia is hiányzik, annak ellenére, hogy a vér glükózszintje magas. Ennek eredményeként fáradtnak, kimerültnek és gyengének érezhetjük magunkat, sokszor szédülhetünk is. Még akkor is, ha elegendő mennyiséget alszunk és egészségesen táplálkozunk. 4. jellemző tünet: fáradékonyság; szédülés 5. Látásromlás A diabéteszes retinopátia a szem látóhártyájának betegsége, amely cukorbetegeknél alakul ki és bizonyos esetekben súlyos látásromláshoz vezet. Ez a betegség a diabétesz leggyakoribb szemészeti szövődménye, ami 1-es és 2-es típusú cukorbetegség esetén is kialakulhat. A betegségért a tartósan magas vércukorszint felel, amely a retina erezetének az elváltozásához és sérüléséhez, valamint üvegtesti bevérzéshez vezethet. Bár a diabéteszes retinopátia gyógyítható, ha elhanyagolják, akkor akár vakságot is okozhat. 5. jellemző tünet: látásromlás Mi a tehendő, ha fenti tünetek közül valamelyiket tapasztalja? Tegyen meg három dolgot, ha a fenti tüneteket tapasztalja: Kérjen időpontot vérvételre! A Visegrádi40 Magánrendelőben vegye igénybe Diabétesz Csomag Laborvizsgálatot! A laborlelet kézhezvétele után foglaljon időpontot diabetológus szakorvosi konzultációra! Látogassa meg szemorvosát! A Visegrádi40 Magánrendelőben mindig Ön az első!

A szív- és érrendszeri betegségek nemcsak a férfiakat érintik. A magas vérnyomás, a szívinfarktus, a stroke, az érelmeszesedés vagy a ritmuszavar nők körében is gyakori, mégis sokszor később ismerik fel a problémát. Ennek egyik oka, hogy a női szív-érrendszeri kockázat gyakran másképp jelentkezik. A panaszok nem mindig „tankönyvszerűek”, a tüneteket pedig könnyen stressznek, kimerültségnek, gyomorpanasznak vagy hormonális változásnak tulajdonítják. A Visegrádi40 Magánrendelőben a női szív-érrendszeri prevenciót nem egyetlen vizsgálatként értelmezzük, hanem személyre szabott állapotfelmérésként. A kardiológiai szakrendelés, az EKG, a szívultrahang, az ABPM, a Holter EKG, a laborvizsgálatok, valamint szükség esetén a diabetológiai, endokrinológiai, belgyógyászati és életmódbeli szemlélet együtt segíthet a kockázatok pontosabb megítélésében. Szívbetegség nőknél Miért más a szívbetegség nőknél, mint férfiaknál? A női szervezetben a hormonális változások, a várandóssággal kapcsolatos események, a menopauza, az anyagcsere-eltérések és bizonyos autoimmun betegségek mind befolyásolhatják a szív és az erek állapotát. A korszerű kardiológiai szemlélet szerint a női kockázatbecslésnél nem elég csak a vérnyomást, a koleszterinszintet, a vércukrot és a dohányzást figyelembe venni. Fontos rákérdezni többek között: korábbi terhességi magas vérnyomásra, preeklampsziára (terhességi toxémia), terhességi cukorbetegségre, korai menopauzára, policisztás ovárium szindrómára, autoimmun vagy krónikus gyulladásos betegségre, jelentős túlsúlyra vagy hasi típusú elhízásra, tartós stresszre, szorongásra vagy depresszióra. Ezek az előzmények önmagukban nem jelentik azt, hogy valakinek szívbetegsége van, de jelezhetik, hogy érdemes tudatosabban foglalkozni a megelőzéssel. A megelőzést nem idős korban kell elkezdeni A női szívvédelem nem a nyugdíjas korban kezdődik. Már fiatal felnőttkorban, a gyermekvállalás éveiben, majd a menopauza környékén is vannak olyan élethelyzetek, amelyek fontos információt adhatnak a későbbi szív-érrendszeri kockázatról. Különösen érdemes figyelni a megelőzésre, ha korábban előfordult: terhességi magas vérnyomás, preeklampszia, terhességi cukorbetegség, ismételt vetélés vagy koraszülés, korai menopauza, inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, dohányzás, autoimmun betegség, jelentős túlsúly, korai szívbetegség a családban. A várandósság alatti szövődmények nemcsak a terhesség idején fontosak. Hosszú távon is jelezhetik, hogy a nőnek nagyobb figyelmet kell fordítania a vérnyomására, vércukrára, testsúlyára és szív-érrendszeri állapotára. A hagyományos rizikófaktorok nőknél is komolyan veendők A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a túlsúly és a mozgáshiány mindenkinél növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Nőknél azonban bizonyos tényezők, például a cukorbetegség vagy a dohányzás különösen erősen ronthatják a szív-érrendszeri kilátásokat. Ezért nem érdemes megvárni, amíg panasz jelentkezik. Egy cukorbeteg, dohányzó, magas vérnyomással élő, túlsúlyos vagy menopauza környékén lévő nő esetében a megelőző kardiológiai állapotfelmérés már tünetmentes állapotban is hasznos lehet. A menopauza fontos fordulópont a női szívbetegség kialakulásában A változókor önmagában nem „okoz” szívbetegséget, de a menopauza körüli években több rizikófaktor is kedvezőtlen irányba változhat. Emelkedhet a vérnyomás, romolhat a koleszterinprofil, nőhet a hasi zsírtömeg, gyakoribbá válhat az inzulinrezisztencia és a cukoranyagcsere-zavar. 40 éves kor felett, illetve menopauza környékén érdemes rendszeresen ellenőrizni: vérnyomást, vércukrot és HbA1c-t, koleszterint és vérzsírokat, testsúlyt, haskörfogatot, testösszetételt, családi kórelőzményt, terhelhetőséget, alvást és stresszterhelést, visszatérő szívpanaszokat vagy szívdobogásérzést. A Visegrádi40-ben a laborvizsgálatok, az EKG, az ABPM, a Holter EKG és szükség esetén a szívultrahang együtt adhatnak pontosabb képet a szív-érrendszeri állapotról. A női szívinfarktus tünetei nem mindig típusosak A szívinfarktus klasszikus tünete a mellkasi nyomás vagy szorítás, amely a bal karba is kisugározhat. A szívbetegség nőknél azonban nem mindig ilyen egyértelmű tünetekkel jelentkezik, ezért a kevésbé jellegzetes panaszokat is komolyan kell venni. Ilyen tünet lehet például: légszomj, szokatlan fáradékonyság, hányinger vagy hányás, gyomortáji kellemetlenség, hát-, nyak- vagy állkapocsfájdalom, hideg verejtékezés, szédülés, gyengeségérzés, megmagyarázhatatlan rossz közérzet. Fontos: hirtelen kialakuló mellkasi fájdalom, fulladás, ájulásérzés, erős gyengeség, féloldali bénulás, beszédzavar vagy stroke-gyanú esetén azonnal mentőt kell hívni: 112. Nem csak a szív számít: az egész szervezet összefügg A női szív-érrendszeri prevencióban különösen fontos az egész szervezet áttekintése. Bizonyos betegségek nem közvetlenül szívbetegségként jelentkeznek, mégis növelhetik a szív-érrendszeri kockázatot. Pajzsmirigybetegségek A pajzsmirigy alul- vagy túlműködése hatással lehet a pulzusra, a vérnyomásra, a testsúlyra, a koleszterinszintre és a ritmuszavarok kockázatára. Ezért indokolt esetben az endokrinológiai kivizsgálás is része lehet a komplex szemléletnek. Autoimmun betegségek A lupus, rheumatoid arthritis, sclerosis systemica, Sjögren-szindróma és más gyulladásos betegségek fokozhatják az érelmeszesedés és egyes keringési problémák kockázatát. Ezek a betegségek nőknél gyakrabban fordulnak elő, ezért a kardiológiai kockázatbecslésnél külön figyelmet érdemelnek. Vesebetegség A krónikus vesebetegség önmagában is jelentős szív-érrendszeri rizikófaktor. A vesefunkció laborvizsgálattal ellenőrizhető, eltérés esetén pedig nefrológiai konzultáció is indokolt lehet. Elhízás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség A hasi típusú elhízás, az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség és a zsírmáj gyakran együtt járnak. Ezek hosszú távon növelhetik a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség kockázatát. Alvászavar és alvási apnoe A horkolás, a légzéskimaradás, a nappali fáradtság és a nem pihentető alvás magas vérnyomással, ritmuszavarral és szívelégtelenséggel is összefügghet. Menopauza után az alvási apnoe nőknél is gyakoribb lehet, mégis sokszor rejtve marad. Stressz, szorongás, depresszió A tartós lelki terhelés nem „csak idegi kérdés”. Befolyásolhatja a vérnyomást, az alvást, az étkezést, a testsúlyt, a gyulladásos folyamatokat és az orvosi kezelésekkel való együttműködést is. Mikor érdemes nőként kardiológiai állapotfelmérésre jelentkezni? Megelőző kardiológiai vizsgálat különösen akkor javasolt, ha az alábbiak közül bármelyik fennáll: magas vérnyomás, cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia, magas koleszterinszint, dohányzás, túlsúly vagy hasi elhízás, korai szívbetegség a családban, menopauza vagy korai menopauza, terhességi cukorbetegség vagy terhességi magas vérnyomás a kórelőzményben, autoimmun vagy krónikus gyulladásos betegség, tartós stressz, szorongás vagy depresszió, fulladás, mellkasi diszkomfort, szívdobogásérzés, csökkent terhelhetőség, gyakori fáradtság, lábdagadás, stroke vagy trombózis a kórelőzményben. Mit tartalmazhat egy női kardiológiai prevenciós állapotfelmérés? A vizsgálat mindig az egyéni panaszokhoz, előzményekhez és rizikófaktorokhoz igazodik. Az állapotfelmérés része lehet: részletes kórelőzmény, beleértve a terhességi és nőgyógyászati előzményeket, vérnyomásmérés, EKG, szívultrahang szükség esetén, ABPM, vagyis 24 órás vérnyomás-monitorozás, Holter EKG, vagyis 24 órás szívritmus-monitorozás, laborvizsgálatok: vércukor, HbA1c, vérzsírok, vesefunkció, májfunkció, gyulladásos paraméterek, testsúly, haskörfogat, testösszetétel elemzése, életmódbeli és táplálkozási rizikó felmérése, szükség esetén diabetológiai, belgyógyászati, endokrinológiai, nefrológiai vagy dietetikai konzultáció. A Visegrádi40 Magánrendelő előnye, hogy több kapcsolódó vizsgálat és szakterület egy helyen érhető el. Így a női szív-érrendszeri prevenció nem elszigetelt kardiológiai vizsgálatként, hanem átfogó, személyre szabott állapotfelmérésként épülhet fel. A legfontosabb üzenet A női szív-érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető vagy késleltethető lenne, ha a kockázatot időben felismernénk. A női szívvédelem nem idős korban kezdődik, hanem már fiatal felnőttkorban, a gyermekvállalás éveiben, majd folytatódik a menopauzán át az időskorig. A nők gyakran másokról gondoskodnak: családról, gyermekekről, szülőkről, betegekről. De a saját szívük védelme ugyanilyen fontos. A megelőzés nem félelemkeltés, hanem lehetőség: esély arra, hogy hosszabb, aktívabb és egészségesebb életet éljünk. Jelentkezés női kardiológiai prevenciós állapotfelmérésre Amennyiben szeretné megismerni saját szív-érrendszeri kockázatát, vagy korábbi terhességi szövődmény, magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly, menopauza, családi halmozódás vagy szívpanasz miatt bizonytalan, érdemes személyre szabott kardiológiai állapotfelmérésre jelentkezni. Visegrádi40 Magánrendelő Szív-érrendszeri prevenció, női egészség, személyre szabott orvosi szemlélet Budapesten, a XIII. kerületben. Időpontfoglalás: online vagy telefonon 06 20 344 3733 A tájékoztató nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Hirtelen mellkasi fájdalom, fulladás, ájulásérzés, stroke-tünetek vagy súlyos rosszullét esetén azonnal hívjon mentőt: 112.

Előfordult már, hogy a szíve hirtelen erősen megdobbant, kimaradt egy ütés, vagy percekig rendszertelen volt a ritmusa, majd mire orvoshoz ért, a panaszának már nyoma sem volt? A Holter EKG vizsgálat pontosan ilyen helyzetekben lehet hasznos. A készülék 24 órán keresztül figyeli a szív elektromos működését, miközben Ön a megszokott napját éli. Holter EKG monitorozás a Visegrádi40-ben Mi a különbség a Holter EKG és hagyományos EKG között? A rendelőben végzett EKG néhány másodpercig rögzíti a szív működését. Ha a panasz éppen akkor nem jelentkezik, a felvétel akár szabályos is lehet. A Holter EKG ezzel szemben hosszabb időn át rögzíti a szívritmust. Így nagyobb eséllyel láthatóvá válhatnak azok az időszakos eltérések, amelyek egy rövid EKG során nem mindig mutatkoznak meg. Panaszok, amikor érdemes Holter EKG vizsgálatra jelentkezni Holter EKG vizsgálat javasolt lehet például az alábbi panaszok esetén: kihagyó szívverés érzése, extra szívütések, nagyobb bedobbanások, rendszertelen, összevissza szívverés, erős szívdobogásérzés, gyanított pitvarfibrilláció, szédülés vagy átmeneti gyengeségérzés, kardiológus által elrendelt ritmuszavar kivizsgálás. Ha mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ájulás vagy erős rosszullét jelentkezik, ne várjon időpontfoglalásra! Ilyenkor sürgős orvosi ellátásra lehet szükség. A vizsgálathoz használt Holter készülék Rendelőnkben BTL 08 Holter készüléket használunk. Ez egy kisméretű, hordozható eszköz, amely a mellkasra helyezett elektródák segítségével rögzíti a szív elektromos működését. A tapaszokat szakképzett munkatársunk helyezi fel a megfelelő pontokra. A készülék könnyen viselhető, a mindennapi tevékenységeket nem akadályozza. Felkészülés a Holter EKG vizsgálatra A pontos mérés érdekében érdemes néhány dologra figyelni: indulás előtt zuhanyozzon le, mert a vizsgálat alatt a készüléket nem érheti víz, ezért a felhelyezés után már nem lehet zuhanyozni vagy fürödni, a mellkasán ne használjon testápolót vagy olajos krémet, szőrös mellkas esetén érdemes előre borotválni az érintett területet, kényelmes, laza felsőben érkezzen! Holter EKG vizsgálat Budapesten a XIII. kerületben a Visegrádi40-ben A Holter EKG vizsgálat menete 1. A készülék felhelyezése A rendelőben munkatársunk felhelyezi az elektródákat, majd csatlakoztatja a Holter készüléket. A folyamat néhány perc, és nem fájdalmas. 2. A 24 órás vizsgálati időszak A vizsgálat alatt élje a megszokott napját! Dolgozhat, sétálhat, lépcsőzhet, végezheti a napi teendőit. A cél az, hogy a szív működését valós élethelyzetekben is rögzítsük. A vizsgálat ideje alatt kérjük, vezessen rövid naplót. Jegyezze fel, ha szívdobogásérzést, kihagyó ütést, szédülést, mellkasi panaszt vagy egyéb tünetet érez. Fontos az időpontot is felírni, valamint azt, hogy éppen mit csinált: pihent, lépcsőzött, dolgozott, sportolt, aludt vagy stresszes helyzetben volt. 3. A készülék visszahozása A vizsgálati idő leteltével vissza kell hoznia a készüléket rendelőnkbe. Az adatokat számítógépre töltjük, és ellenőrizzük, hogy a rögzítés sikeres volt-e. Amennyiben a felvétel technikai okból nem értékelhető, a vizsgálat megismétlése válhat szükségessé. Ez nagyon ritkán fordul elő. 4. Az eredmény elkészítése A rögzített adatokról részletes szoftveres elemzés készül. Ez grafikonokkal és táblázatokkal mutatja be a szívritmus alakulását, az extra ütéseket és az esetleges eltéréseket. Fontos tudnivalók a vizsgálat alatt A Holter készülék viselése közben: vezessen rövid naplót a tünetekről és a napi tevékenységekről, ne zuhanyozzon és ne fürödjön, ne érje víz a készüléket, figyeljen arra, hogy a tapaszok a helyükön maradjanak, ne ejtse le és ne üsse meg az eszközt, alvás közben lehetőleg ne feküdjön rá közvetlenül a készülékre! A legtöbb mindennapi tevékenység folytatható. A vizsgálat célja nem az, hogy mesterségesen kímélje magát, hanem az, hogy a szokásos napjáról kapjunk képet. Kiértékelési lehetőségek A Visegrádi40 Magánrendelőben többféle kiértékelési lehetőség érhető el. Szoftveres kiértékelés: A rögzített adatokról szoftveres elemzés készül. Ez akkor lehet jó választás, ha az eredményt saját kardiológusának szeretné továbbítani. Kardiológus írásos szakvéleményével: A szoftveres elemzést a Visegrádi40 kardiológus szakorvosa is átnézi, és írásos szakvéleménnyel egészíti ki. Kardiológus személyes konzultációval: A kardiológus személyesen is megbeszéli Önnel az eredményt, és szükség esetén javaslatot tesz a további lépésekre. Eredményküldés és leletkiadás A szoftveres kiértékelést a készülék leadása és az adatok feldolgozása után általában azonnal, de legkésőbb 1 órán belül e-mailben küldjük. Kardiológus írásos kiértékelése esetén jellemzően 24 órán belül küldjük az ambuláns lapot és a szoftveres kiértékelést. Személyes konzultáció választása esetén az eredményt a konzultáción beszéli át a kardiológus a pácienssel. Holter EKG és kardiológiai konzultáció A Holter EKG fontos adatokat adhat a szívritmus működéséről, de a lelet értelmezése a panaszokkal, a kórelőzménnyel és a vizsgálat alatt vezetett naplóval együtt ad teljesebb képet. A Visegrádi40 Magánrendelőben a Holter EKG vizsgálat kardiológiai ellátáshoz kapcsolódva is kérhető. Személyes konzultáció esetén kardiológus szakorvosunk segít az eredmény értelmezésében, és szükség esetén javaslatot tesz a további lépésekre. Foglaljon időpontot Holter EKG vizsgálatra! Holter EKg kiértékelés Gyakori kérdések a Holter EKG vizsgálatról Szabad zuhanyozni a Holter készülékkel? Nem. A Holter készülékkel nem szabad zuhanyozni, fürödni vagy uszodába menni, mert a készüléket és az elektródákat nem érheti víz. Fájdalmas a Holter EKG felhelyezése? Nem. A felhelyezés fájdalommentes. A mellkasra öntapadó elektródák kerülnek, ezekhez csatlakozik a hordozható készülék. Zavarni fog az alvásban? A legtöbb páciens gyorsan megszokja. Alvás közben arra kell figyelni, hogy ne feküdjön rá közvetlenül a készülékre. Mi történik, ha leesik egy tapasz? Ha egy elektróda leválik, próbálja óvatosan visszarögzíteni. Ha ez nem sikerül, jelezze rendelőnknek. A készülék visszahozásakor ellenőrizzük, hogy az adatok értékelhetők-e. Mit mutat ki a Holter EKG? A Holter EKG segíthet kimutatni időszakosan jelentkező ritmuszavarokat, extra ütéseket, szapora vagy lassú szívveréssel járó epizódokat, illetve olyan eltéréseket, amelyek egy rövid rendelői EKG alatt nem feltétlenül jelentkeznek. Pitvarfibrilláció gyanúja esetén is hasznos lehet? Igen. A Holter EKG gyakran használt vizsgálat pitvarfibrilláció vagy más ritmuszavar gyanúja esetén, különösen akkor, ha a panaszok időszakosan jelentkeznek. Foglaljon időpontot Holter EKG vizsgálatra! Ha visszatérő szívdobogásérzést, kihagyó szívverést, rendszertelen pulzust vagy gyanított ritmuszavart tapasztal, érdemes kivizsgáltatni a panaszait. A Visegrádi40 Magánrendelőben, Budapest XIII. kerületében 24 órás Holter EKG vizsgálatra is foglalhat időpontot. Rendelőnk Budapest XIII. kerületében, a Visegrádi utcában található, könnyen megközelíthető Újlipótvárosból, Angyalföldről, a Nyugati pályaudvar környékéről, valamint a VI. és IV. kerület felől is. Cím: 1132 Budapest, Visegrádi utca 40. Időpontfoglalás: online vagy telefonon Telefon: 06 20 344 3733 Szerzői információ: Szerző: Dr. Vértes András, belgyógyász, kardiológus, diabetológus, angiológus főorvos Rendelő: Visegrádi40 Magánrendelő, Budapest XIII. kerület Frissítve: 2026. április Foglaljon időpontot Holter EKG vizsgálatra!

A cukorbetegség, az elhízás és a szívelégtelenség ma már nem tekinthetők egymástól teljesen független problémáknak. A rendelésen egyre gyakrabban találkozom olyan páciensekkel, akiknél a testsúlyprobléma, az emelkedett vércukor, a magas vérnyomás, a terhelésre jelentkező fulladás vagy a lábdagadás egyszerre van jelen. Cukorbetegség, elhízás és szívelégtelenség kezelése Ilyenkor nem elég egyetlen laborértéket vagy egyetlen panaszt kiragadni. A beteg állapotát összefüggéseiben kell értékelni: hogyan alakul a vércukor, a testsúly, a vérnyomás, a vérzsírszint, a veseműködés, a szív terhelhetősége és az életminőség. A modern diabetológiai és belgyógyászati szemlélet egyik legfontosabb üzenete, hogy 2-es típusú cukorbetegségben nemcsak a vércukorszintet kell rendezni, hanem a szív- és vesekockázatot, a testsúlyt, a vérnyomást és a társbetegségeket is figyelembe kell venni. Korai felismeréssel és személyre szabott kezeléssel a folyamat lassítható, sok esetben kedvező irányba terelhető. A Visegrádi40 Magánrendelőben diabetológus-belgyógyászként cukorbetegekkel, inzulinrezisztenciával és elhízással élő páciensek kivizsgálásával és gondozásával foglalkozom. A kardiometabolikus állapot felmérésében indokolt esetben szívultrahang-vizsgálat, azaz echokardiográfia is segíthet. Az elhízás, a cukorbetegség és a szívelégtelenség kapcsolata Az elhízás nem csupán esztétikai kérdés. Különösen a hasi típusú, úgynevezett zsigeri elhízás okozhat olyan gyulladásos, hormonális és anyagcsere-változásokat, amelyek növelik az inzulinrezisztencia, majd a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. A cukorbetegség pedig nem egyszerűen „magas vércukrot” jelent. Hosszú távon károsíthatja az ereket, a vesét, az idegrendszert és a szívet is. A szívizom működése romolhat, a szív merevebbé válhat, és kialakulhat szívelégtelenség. Ez különösen alattomos folyamat lehet, mert a beteg sokáig nem feltétlenül érez súlyos panaszt. Előfordulhat, hogy csak annyit tapasztal: hamarabb elfárad, lépcsőzéskor jobban fullad, estére bedagad a bokája, vagy már nem bírja azt a fizikai terhelést, amit korábban könnyedén elvégzett. Az Amerikai Kardiológiai Kollégium 2025-ös szakmai állásfoglalása is külön foglalkozik az elhízással élő szívelégtelen betegek kezelésével. Az ajánlás kiemeli, hogy az elhízás, különösen megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség esetén, jelentős kockázati és kezelési tényező. Tünetek, amelyeknél érdemes kivizsgálást kérni A cukorbetegség, az inzulinrezisztencia és a szívelégtelenség kezdetben sokszor nem okoz látványos tüneteket. Ezért fontos, hogy ne csak akkor kérjünk segítséget, amikor már komoly panasz jelentkezik. Cukoranyagcsere-zavarra utalhat például: emelkedett éhomi vércukor, magasabb HbA1c-érték, fokozott szomjúság, gyakori vizelés, fáradékonyság, látásromlás, nehezebben gyógyuló sebek, visszatérő fertőzések, hasi típusú hízás, családi halmozódás. Szívelégtelenség vagy fokozott szívterhelés gyanúját vetheti fel: terhelésre jelentkező légszomj, romló terhelhetőség, bokadagadás, éjszakai fulladásérzés, gyors szívdobogás, mellkasi panasz, indokolatlan fáradékonyság. Sok beteg úgy fogalmaz: „csak öregszem”, „biztos a túlsúly miatt fulladok”, vagy „régen sem sportoltam sokat”. Ezek a magyarázatok részben igazak lehetnek, de orvosi szempontból mindig azt kell tisztázni, hogy a panaszok mögött állhat-e cukorbetegség, magas vérnyomás, szívprobléma, veseterhelés vagy hormonális-anyagcsere eltérés. A vércukor mellett a teljes szív-érrendszeri kockázat is számít A 2-es típusú cukorbetegség kezelése ma már nem merül ki abban, hogy „jó legyen a cukor”. Természetesen a vércukorszint rendezése alapvető fontosságú, de önmagában nem elegendő. A beteg valódi kockázatát több tényező együtt határozza meg: milyen a vérnyomása, milyen a koleszterin- és trigliceridszintje, mekkora a testsúlya és milyen típusú az elhízás, milyen a veseműködése, dohányzik-e, volt-e korábban szív- vagy érrendszeri betegsége, vannak-e szívelégtelenségre utaló jelek, milyen az életminősége és terhelhetősége. A legújabb diabetológiai ajánlások is egyre inkább komplex szemléletet alkalmaznak. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében külön szerepet kap a szívelégtelenség megelőzése és kezelése, a krónikus vesebetegség felismerése, valamint az érelmeszesedéses szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a diabetológiai gondozás ne csupán receptírás legyen. Egy cukorbeteg páciensnél belgyógyászati szemlélettel kell áttekinteni az egész szervezet állapotát. Mit jelent a kardiometabolikus szemlélet? A kardiometabolikus szemlélet azt jelenti, hogy nem külön-külön kezeljük a vércukrot, a testsúlyt, a vérnyomást és a szívet, hanem összefüggéseiben nézzük a beteget. Egy túlsúllyal élő, magas vérnyomásos, cukorbeteg páciensnél például nem elég azt mondani, hogy „szedjen cukorgyógyszert”. Fontos kérdések ilyenkor: Milyen a szívműködése? Milyen a vesefunkciója? Van-e alvási apnoe gyanú? Milyen a vérzsírprofilja? Van-e zsírmáj? Milyen gyorsan romlik az állapota? Mennyire terhelhető a mindennapokban? A cél az, hogy időben felismerjük a kockázatot, és ne csak akkor avatkozzunk be, amikor már infarktus, stroke, szívelégtelenség vagy súlyos vesekárosodás alakult ki. A kivizsgálás menete a Visegrádi40 Magánrendelőben A vizsgálat mindig részletes beszélgetéssel kezdődik. Áttekintjük a panaszokat, a korábbi betegségeket, a szedett gyógyszereket, a családi előzményeket, a testsúlyváltozást, az életmódot és a korábbi leleteket. Ezután célzott laborvizsgálatokra lehet szükség. Ilyen lehet például: vércukor, HbA1c, inzulinszintek, vérzsírok, májfunkció, vesefunkció, húgysav, gyulladásos paraméterek, szükség esetén hormonális irányú vizsgálatok. A Visegrádi40 Magánrendelő egyik előnye, hogy a diabetológiai-belgyógyászati gondolkodást kardiometabolikus szemlélettel tudjuk kiegészíteni. Amennyiben indokolt, szívultrahang-vizsgálatot is végzünk. A szívultrahang fájdalmatlan, nem jár sugárterheléssel, és sokat elárul a szív állapotáról. Segíthet megítélni a szív pumpafunkcióját, falvastagságát, billentyűit, terhelését, valamint azt, hogy van-e szívelégtelenségre utaló eltérés. A cukorbetegség és a szívelégtelenség kapcsolatát az Európai Kardiológus Társaság diabetesszel és szív-érrendszeri betegségekkel foglalkozó ajánlása is külön fejezetben tárgyalja, beleértve a szívelégtelenség szűrését, diagnózisát és kezelését cukorbetegekben. Az elhízás kezelése: nem hibáztatás, hanem személyre szabott segítség Az elhízás nem jellemhiba, nem akaraterő-kérdés, és nem szégyen. Krónikus, összetett betegség, amelyben genetikai, hormonális, anyagcsere-, pszichés, életmódbeli és környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. Természetesen az étrend és a mozgás alapvető fontosságú, de sok esetben önmagukban nem elegendők. A korszerű orvoslás ma már kezelhető betegségként tekint az elhízásra. Ez óriási szemléletváltás, mert leveszi a betegről a hibáztatás terhét, és a megoldáskeresésre helyezi a hangsúlyt. Az elhízás kezelésében ma már bizonyos esetekben gyógyszeres lehetőségek is szóba jöhetnek, de ezek nem helyettesítik az életmódváltást és az orvosi gondozást. A korszerű szemlélet szerint a gyógyszeres kezelés csak személyre szabott, hosszú távú program részeként alkalmazható, megfelelő étrenddel, mozgással és rendszeres kontrollal együtt. A Visegrádi40 Magánrendelőben ezért nem egyszerűen fogyókúráról beszélünk. Azt vizsgáljuk, hogy mi állhat a testsúlytöbblet mögött, milyen anyagcsere-kockázatot okoz, van-e cukorbetegség, inzulinrezisztencia, magas vérnyomás, zsírmáj, szívterhelés vagy alvási probléma. A cél nem csupán az, hogy a mérleg kevesebbet mutasson, hanem az, hogy a beteg egészségesebb, terhelhetőbb és energikusabb legyen. Az elhízás nem jellemhiba, nem akaraterő kérdése és nem szégyen Milyen kezelési lehetőségek vannak cukorbetegség és elhízás esetén? A kezelés mindig személyre szabott. Nincs egyetlen jó megoldás minden beteg számára. Az életmódkezelés az alap: megfelelő étrend, rendszeres, állapothoz igazított fizikai aktivitás, alvásrendezés, stresszkezelés, hosszú távon fenntartható szokások kialakítása. Sok betegnél azonban gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A modern diabetológiában ma már olyan korszerű gyógyszeres lehetőségek is rendelkezésre állnak, amelyek nemcsak a vércukor rendezésében segíthetnek, hanem egyes esetekben a testsúlyra, a szív- és érrendszeri kockázatra, valamint a veseműködés védelmére is kedvező hatással lehetnek. Ezek kiválasztása mindig egyéni orvosi mérlegelést igényel. Figyelembe kell venni a beteg életkorát, vesefunkcióját, szívállapotát, társbetegségeit, gyógyszereit és a lehetséges mellékhatásokat. Nagyon fontos, hogy ezek nem „csodaszerek”. Jó eredményt akkor adhatnak, ha egy hosszú távú, követett, orvosi program részei. A kezelés során rendszeres kontrollra, laborvizsgálatokra, testsúly- és anyagcsere-ellenőrzésre van szükség. Mit kell tudni a szívelégtelenségről? A szívelégtelenség nem azt jelenti, hogy a szív „megáll”. Azt jelenti, hogy a szív nem tudja megfelelő hatékonysággal ellátni a szervezet igényeit. Ennek több formája van. Van, amikor a szív pumpafunkciója csökken. Máskor a szív összehúzódása viszonylag megtartott, de a szívizom merevebbé válik, ezért telődési zavar alakul ki. Ez utóbbi gyakran fordul elő idősebb, magas vérnyomásos, túlsúllyal élő, cukorbeteg pácienseknél. A jó hír az, hogy ma már sokkal többet tudunk tenni, mint korábban. A megfelelő gyógyszeres kezelés, a vérnyomás rendezése, a testsúly csökkentése, a sóbevitel mérséklése, a rendszeres, állapothoz igazított mozgás, valamint a cukorbetegség és a vesefunkció gondozása mind javíthatják a beteg állapotát és életminőségét. A legnagyobb probléma az, ha a beteg későn jut el vizsgálatra. Ezért kell komolyan venni a terhelésre jelentkező fulladást, a bokadagadást vagy a romló fizikai teljesítményt. Mikor érdemes diabetológus-belgyógyászhoz fordulni? Érdemes időpontot kérni, ha valakinek: emelkedett az éhomi vércukra, magasabb a HbA1c-értéke, inzulinrezisztenciát állapítottak meg, terhességi cukorbetegsége volt, jelentős hasi elhízása van, a családban előfordult 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomása van, zsírmájat állapítottak meg, vesefunkciós eltérése van, lábdagadást tapasztal, terhelésre fullad, romlik a fizikai terhelhetősége. Ilyenkor nem elég egyetlen laboreredményt nézni. A teljes anyagcsere- és szív-érrendszeri kockázatot kell feltérképezni. A Visegrádi40 Magánrendelőben olyan pácienseket is várok, akik nemcsak a cukorbetegségükre keresnek megoldást, hanem szeretnék megérteni, mi állhat a súlygyarapodás, fáradékonyság, vérnyomás-emelkedés vagy romló terhelhetőség hátterében. Diabetológusként, belgyógyászként és szívultrahang-vizsgálatot végző orvosként komplex szemléletben tudom értékelni a beteg állapotát. Három fontos üzenet, amit érdemes megjegyezni Az első: a cukorbetegség, az elhízás és a szívelégtelenség gyakran összefügg. Ha az egyik jelen van, érdemes a másik kettő irányába is gondolkodni. A második: a korai felismerés életminőséget menthet. Egy laborvizsgálat, egy belgyógyászati-diabetológiai konzultáció, egy EKG vagy egy szívultrahang sokszor még időben jelezheti, hogy változtatni kell. A harmadik: nem szabad szégyellni segítséget kérni. Az elhízás és a cukorbetegség kezelése ma már nem a hibáztatásról, hanem a személyre szabott, modern, hosszú távú orvosi támogatásról szól. Összefoglalás A cukorbetegség, az elhízás és a szívelégtelenség kapcsolata ma az egyik legfontosabb népegészségügyi kérdés. A modern kezelés célja nem csupán a laborértékek javítása, hanem a hosszabb, aktívabb, jobb életminőségű élet támogatása. A Visegrádi40 Magánrendelőben diabetológus-belgyógyászként komplex szemlélettel foglalkozom cukorbetegek, inzulinrezisztenciával és elhízással élő páciensek kivizsgálásával és gondozásával. A rendelésen lehetőség van belgyógyászati-diabetológiai állapotfelmérésre, életmód- és gyógyszeres kezelési terv kialakítására, valamint indokolt esetben szívultrahang-vizsgálatra is. Gyakori kérdések Összefügghet a cukorbetegség és a szívelégtelenség? Igen. A 2-es típusú cukorbetegség növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívelégtelenség kockázatát. Ezért cukorbetegség esetén nemcsak a vércukorértékeket, hanem a teljes kardiometabolikus állapotot is érdemes figyelembe venni. Milyen tünetek utalhatnak szívelégtelenségre? Figyelmeztető jel lehet a terhelésre jelentkező légszomj, a romló terhelhetőség, a bokadagadás, az éjszakai fulladásérzés, a gyors szívdobogás vagy az, ha valaki már nem bírja azt a fizikai aktivitást, amit korábban könnyedén elvégzett. Elég, ha cukorbetegség esetén csak a vércukrot ellenőrizzük? Nem. A cukorbetegség gondozásában a vércukor mellett fontos a vérnyomás, a koleszterinszint, a testsúly, a vesefunkció, a szív-érrendszeri kockázat és az életminőség követése is. Mikor érdemes diabetológushoz fordulni? Emelkedett éhomi vércukor, magasabb HbA1c, inzulinrezisztencia, terhességi cukorbetegség utáni állapot, hasi elhízás, családi halmozódás, magas vérnyomás, vérzsíreltérés vagy romló terhelhetőség esetén érdemes diabetológus-belgyógyászhoz fordulni. Miben segíthet a szívultrahang? A szívultrahang fájdalmatlan, sugárterheléssel nem járó vizsgálat, amely információt adhat a szív pumpafunkciójáról, falvastagságáról, billentyűiről és esetleges terheléséről. Az elhízás kezelése csak fogyókúrát jelent? Nem. Az elhízás összetett, krónikus betegség, amelyben anyagcsere-, hormonális, életmódbeli és egyéb tényezők is szerepet játszhatnak. A cél nemcsak a testsúly csökkentése, hanem a cukoranyagcsere, a vérnyomás, a szív-érrendszeri kockázat és az életminőség javítása is.

A pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb szívritmuszavar. Ilyenkor a szív felső üregeiben, a pitvarokban a szív elektromos működése rendezetlenné válik, ezért a szívverés szabálytalan, és gyakran gyorsabb is lehet a megszokottnál. A pitvarfibrilláció szabálytalan szívveréssel, szívdobogásérzéssel vagy csökkent terhelhetőséggel járhat Sokan szívdobogásérzésként, „összevissza verő” szívként, mellkasi kellemetlenségként, légszomjként vagy fáradékonyságként élik meg. Másoknál alig okoz panaszt, és csak egy EKG vagy kardiológiai vizsgálat során derül ki. A pitvarfibrilláció azért igényel figyelmet, mert nem csupán kellemetlen szívdobogásérzésről van szó. Kezeletlenül növelheti a vérrögképződés, a stroke, a szívelégtelenség és más szív-érrendszeri szövődmények kockázatát. A jó hír, hogy időben felismerve, megfelelő kezeléssel és rendszeres kontrollal a pitvarfibrilláció sok esetben jól kézben tartható. Mi az a pitvarfibrilláció? Normális esetben a szív szabályos elektromos jelek alapján működik. Ez biztosítja, hogy a szívverés ritmusa rendezett legyen, és a szív hatékonyan pumpálja a vért. Pitvarfibrilláció esetén ezek az elektromos jelek a pitvarokban szabálytalanná válnak. Emiatt a szívverés egyenetlen lehet, a pulzus pedig gyors, szabálytalan, kihagyó vagy „összevissza” érzésűvé válhat. A pitvarfibrilláció jelentkezhet rövid, visszatérő epizódokban, de lehet tartósan fennálló állapot is. A tünetek egyénenként nagyon eltérőek: van, akinél alig okoz panaszt, másnál jelentősen rontja a terhelhetőséget és az életminőséget. Milyen érzés lehet a pitvarfibrilláció? A pitvarfibrilláció tünetei nem mindig egyértelműek. Van, aki azonnal megérzi, más szinte semmit nem tapasztal. Gyakori panasz lehet: szívdobogásérzés, szabálytalan vagy gyors pulzus, fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, légszomj, szédülés, alvászavar, mellkasi kellemetlen érzés, bizonytalan, szorongással járó rossz közérzet. Előfordulhat, hogy a beteg csak annyit érez: „valami nem olyan, mint szokott”. Ezért is fontos, hogy visszatérő vagy szokatlan panasz esetén ne maradjon el a kardiológiai kivizsgálás. Miért nem érdemes halogatni a kivizsgálást? A pitvarfibrilláció nem mindig okoz erős tüneteket, mégis komolyan kell venni. A szabálytalan szívműködés miatt a vér áramlása megváltozhat, ami bizonyos esetekben vérrögképződéshez vezethet. Ha egy vérrög elsodródik, akár agyi érelzáródást, vagyis stroke-ot is okozhat. Ezért a kezelés célja nemcsak az, hogy a panaszok enyhüljenek, hanem az is, hogy csökkenjen a szövődmények kockázata. A pitvarfibrilláció megfelelő kivizsgálással és kezeléssel sok esetben jól kontrollálható, ezért a bizonytalan szívpanaszokat nem érdemes félvállról venni. Hogyan derül ki, hogy pitvarfibrillációról van-e szó? A kivizsgálás egyik legfontosabb része az EKG, amely megmutatja a szív elektromos működését. Ha a ritmuszavar éppen a vizsgálat idején is fennáll, az EKG segíthet felismerni. Előfordulhat azonban, hogy a panaszok csak időnként jelentkeznek. Ilyenkor szükség lehet hosszabb szívritmus-monitorozásra, például Holter-vizsgálatra, amely 24 vagy akár 72 órán keresztül rögzíti a szívritmust. A kardiológus szükség esetén javasolhat: EKG-vizsgálatot, Holter-monitorozást, szívultrahangot, vérnyomásmérést vagy 24 órás vérnyomás-monitorozást, laborvizsgálatokat. A cél nemcsak a ritmuszavar felismerése, hanem annak megértése is, hogy mi állhat a háttérben. Mi állhat a pitvarfibrilláció hátterében, és miért fontos a társbetegségek keresése? A pitvarfibrilláció kialakulásához vagy romlásához több tényező is hozzájárulhat. Ilyen lehet például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly, a pajzsmirigyprobléma, az alvászavar, az alvási apnoé, a szívelégtelenség, a túlzott alkoholfogyasztás vagy más szív-érrendszeri betegség. Ezért fontos, hogy a kivizsgálás ne csak magára a ritmuszavarra terjedjen ki, hanem azokra az okokra és társbetegségekre is, amelyek befolyásolhatják a szív működését. Ha sikerül felismerni és kezelni a háttérben álló tényezőket, az a pitvarfibrilláció kontrollálásában és a szövődmények megelőzésében is fontos szerepet játszhat. Mit lehet tenni pitvarfibrilláció esetén? A pitvarfibrilláció kezelése mindig személyre szabott. Más lehet a teendő annál, akinek ritkán jelentkezik a panasza, és más annál, akinél gyakran vagy tartósan fennáll a ritmuszavar. A kezelés része lehet a pulzus rendezése, a szívritmus kontrollja, a stroke-kockázat csökkentése, valamint a társbetegségek kezelése. A gyógyszerekről és a további teendőkről mindig kardiológus dönt. A páciens is sokat tehet az állapotáért. Segíthet a rendszeres, állapothoz igazított mozgás, a testsúly rendezése, az alkoholfogyasztás mérséklése, a dohányzás kerülése, a megfelelő alvás és a vérnyomás rendszeres ellenőrzése. Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni? Sürgős ellátásra lehet szükség, ha a szabálytalan szívverés mellett erős mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ájulásérzés, féloldali gyengeség, beszédzavar, zavartság vagy hirtelen látászavar jelentkezik. Ilyen tünetek esetén nem érdemes várni, azonnali orvosi segítséget kell kérni. Mikor érdemes kardiológiai vizsgálatot kérni? Érdemes kivizsgálást kérni, ha visszatérő szívdobogásérzést, szabálytalan pulzust, légszomjat, szédülést, indokolatlan fáradékonyságot vagy csökkent terhelhetőséget tapasztal. Akkor is fontos a kontroll, ha már ismert pitvarfibrillációja van, de változtak a tünetei, romlott a közérzete, vagy bizonytalan a gyógyszereivel kapcsolatban. Ne maradjon bizonytalanságban A pitvarfibrilláció ijesztő érzés lehet, de megfelelő kivizsgálással és kezeléssel sok esetben jól kontrollálható. A legfontosabb, hogy a panaszokat ne söpörjük félre, és időben kiderüljön, valóban szívritmuszavar áll-e a háttérben. A Visegrádi40 Magánrendelőben kardiológiai konzultációval, EKG-val, szükség esetén Holter-vizsgálattal, vérnyomás-monitorozással, szívultrahanggal és laborvizsgálatokkal segítjük a pontosabb állapotfelmérést. Ha szabálytalan szívverést, szívdobogásérzést vagy terhelésre jelentkező panaszokat tapasztal, kérjen kardiológiai kivizsgálást. Gyakori kérdések a pitvarfibrillációról Mi az a pitvarfibrilláció? A pitvarfibrilláció egy gyakori szívritmuszavar, amelynél a szívverés szabálytalanná, gyakran gyorsabbá válik. A beteg ezt sokszor szívdobogásérzésként, „összevissza verő” szívként, fáradékonyságként vagy légszomjként érzékeli. Milyen tünetei lehetnek a pitvarfibrillációnak? Gyakori tünet lehet a szabálytalan vagy gyors pulzus, szívdobogásérzés, légszomj, fáradékonyság, szédülés, mellkasi kellemetlen érzés vagy csökkent terhelhetőség. Előfordulhat az is, hogy a pitvarfibrilláció nem okoz érezhető panaszt. Veszélyes lehet a pitvarfibrilláció? A pitvarfibrillációt azért fontos komolyan venni, mert kezeletlenül növelheti a vérrögképződés, a stroke, a szívelégtelenség és más szív-érrendszeri szövődmények kockázatát. Megfelelő kivizsgálással és kezeléssel azonban sok esetben jól kontrollálható. Hogyan derül ki, hogy pitvarfibrillációm van-e? A kivizsgálás egyik alapvizsgálata az EKG. Ha a ritmuszavar csak időnként jelentkezik, szükség lehet Holter-vizsgálatra is, amely 24 vagy akár 72 órán keresztül rögzíti a szívritmust. Mikor érdemes kardiológushoz fordulni? Érdemes kardiológiai vizsgálatot kérni, ha visszatérő szívdobogásérzést, szabálytalan pulzust, légszomjat, szédülést, indokolatlan fáradékonyságot vagy csökkent terhelhetőséget tapasztal. Mit lehet tenni pitvarfibrilláció esetén? A kezelés mindig személyre szabott. Része lehet a pulzus rendezése, a szívritmus kontrollja, a stroke-kockázat csökkentése, valamint a háttérben álló okok és társbetegségek kezelése. A pontos teendőkről kardiológus dönt. Miért fontos a háttérben álló okok keresése? Azért, mert a pitvarfibrilláció kialakulásához vagy romlásához több tényező is hozzájárulhat, például magas vérnyomás, pajzsmirigyprobléma, cukorbetegség, alvászavar, túlsúly vagy más szív-érrendszeri betegség. Ezek felismerése és kezelése segíthet a ritmuszavar jobb kontrollálásában.

A magas koleszterin és triglicerid sokáig tünetmentes lehet, mégis növelheti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. A lipidológiai kivizsgálás segíthet a háttér okainak feltárásában és a személyre szabott megelőzésben. A koleszterinlerakódás szűkítheti az ereket és fokozhatja a kardiovaszkuláris kockázatot A magas koleszterin és a magas triglicerid sokáig nem okoz feltűnő panaszt, mégis komoly szerepet játszhat a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában. Sokan csak egy rutin laborvizsgálat során szembesülnek azzal, hogy eltérés van a vérzsírértékeikben, és nem tudják, mit jelent ez pontosan, mennyire veszélyes, vagy hová érdemes fordulni vele. Ilyenkor segíthet a lipidológiai kivizsgálás. A lipidológia a zsíranyagcsere eltéréseinek feltárásával és kezelésével foglalkozik, és nemcsak a laboreredmények értelmezésében segít, hanem a hosszú távú kockázatok csökkentésében is fontos szerepe van. Mi az a lipidológia? A lipidológia az orvostudomány olyan szakterülete, amely a vérben keringő zsírszerű anyagok, vagyis a lipidek eltéréseivel foglalkozik. Ide tartozik többek között a koleszterin, a triglicerid, valamint ezek különböző formái és szállító részecskéi. A legismertebb értékek közé tartozik: LDL koleszterin, vagyis az úgynevezett rossz koleszterin HDL koleszterin, vagyis a védő koleszterin triglicerid egyéb speciális értékek, például az Lp(a) vagy az ApoB A lipidológus feladata, hogy ne csak azt állapítsa meg, magas-e valamelyik érték, hanem azt is, mi állhat a háttérben, mekkora a szív és érrendszeri kockázat, és milyen kezelés lehet a legmegfelelőbb. Milyen vérzsírok vannak, és mit jelentenek? A vérzsírok közül a legtöbben a koleszterint ismerik, de valójában több különböző értékről beszélünk. LDL koleszterin Az LDL koleszterint gyakran rossz koleszterinnek nevezik, mert emelkedett szintje hozzájárulhat az érfalakban kialakuló lerakódásokhoz. Ezek a lerakódások idővel érelmeszesedéshez vezethetnek. HDL koleszterin A HDL koleszterin védő szerepet tölt be, ezért szokták jó koleszterinnek is nevezni. Segít a felesleges koleszterin elszállításában, így támogatja az érrendszer egészségét. Triglicerid A triglicerid szintén fontos vérzsírérték. Emelkedett szintje önmagában is kockázatot jelenthet, és gyakran társul túlsúllyal, inzulinrezisztenciával, cukorbetegséggel vagy kedvezőtlen életmóddal. Nagyon magas trigliceridszint esetén a hasnyálmirigy gyulladás kockázata is emelkedhet. Egyéb speciális értékek Bizonyos esetekben a részletesebb kivizsgálás része lehet az Lp(a), az ApoB vagy más speciális laborparaméterek vizsgálata is. Ezek segíthetnek a pontosabb rizikóbecslésben, különösen akkor, ha családi halmozódás vagy korai szív és érrendszeri betegség merül fel. Mikor érdemes lipidológushoz fordulni? Sokan úgy gondolják, hogy lipidológushoz csak akkor kell menni, ha nagyon magas a koleszterinszintjük. Valójában több olyan helyzet is van, amikor indokolt lehet a lipidológiai kivizsgálás. Érdemes lipidológushoz fordulni, ha: a laboreredmény magas koleszterin vagy magas triglicerid szintet mutat a családban előfordult magas koleszterinszint a családban fiatalabb életkorban szívinfarktus, stroke vagy más érbetegség fordult elő ismert magas vérnyomás, cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia áll fenn túlsúly vagy elhízás nehezíti az anyagcsere egyensúlyát hasnyálmirigy gyulladás zajlott le már történt szív és érrendszeri esemény, például szívinfarktus vagy stroke felmerül az örökletes zsíranyagcsere zavar gyanúja A lipidológia a megelőzésben is fontos szerepet játszik. Akkor is érdemes szakemberhez fordulni, ha még nincs panasz, de a laboreredmények, a családi előzmények vagy az anyagcsere-állapot fokozott kockázatra utalnak. A lipidológiai kivizsgálás segíthet feltárni a magas koleszterin és triglicerid hátterét Milyen betegségek kockázatát növelheti a magas koleszterinszint? A tartósan magas LDL koleszterin és a kedvezőtlen trigliceridértékek növelhetik az érelmeszesedés kockázatát. Ennek következményei súlyosak lehetnek. Ilyen betegségek és állapotok kialakulásában játszhat szerepet: szívinfarktus stroke koszorúér betegség érszűkület alsó végtagi verőér betegség egyes vesebetegségek nagyon magas trigliceridszint esetén hasnyálmirigy gyulladás Fontos tudni, hogy a magas vérzsírértékek önmagukban is problémát jelenthetnek, de a kockázat még nagyobb, ha emellett magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás vagy elhízás is fennáll. Milyen összefüggés van a lipidológia és az endokrin betegségek között? A zsíranyagcsere és a hormonális állapot között szoros kapcsolat van. Több endokrin betegség is okozhat kóros vérzsírértékeket, és fordítva is igaz, hogy a kedvezőtlen anyagcsereállapot más rendszerek működésére is hatással lehet. Emelkedett koleszterin vagy triglicerid szint társulhat például: pajzsmirigy alulműködéshez cukorbetegséghez inzulinrezisztenciához PCOS-hez Cushing szindrómához elhízáshoz Ezért a lipidológiai kivizsgálás sokszor nem egyetlen laborérték elemzését jelenti, hanem egy tágabb kardiometabolikus állapotfelmérést. A cél annak feltárása, hogy mi okozza az eltérést, és hogyan lehet a teljes kockázatot csökkenteni. Mit csinál a lipidológus? A lipidológus részletesen áttekinti a laboreredményeket, a családi előzményeket, az életmódbeli tényezőket és az esetleges társbetegségeket. Nemcsak azt nézi, hogy egy érték magasabb-e a normálisnál, hanem azt is, hogy az adott páciens esetében ez mekkora tényleges kockázatot jelent. A lipidológiai konzultáció során sor kerülhet: a teljes lipidprofil értékelésére a családi halmozódás és örökletes hajlam felmérésére a szív és érrendszeri rizikó becslésére életmódbeli és táplálkozási tanácsadásra szükség esetén gyógyszeres kezelés beállítására rendszeres kontrollok megtervezésére A cél minden esetben személyre szabott. Van, akinél elsősorban az életmódváltás kap hangsúlyt, másnál a gyógyszeres kezelés is szükséges a megfelelő védelemhez. Miért fontos a megelőzés? A lipidológia egyik legnagyobb ereje a megelőzésben rejlik. A magas koleszterin és triglicerid sokszor már jóval az előtt jelen van, hogy bármilyen komolyabb panasz vagy esemény kialakulna. Ha az eltérésre időben fény derül, a kezelés segíthet csökkenteni a későbbi szövődmények esélyét. A megelőzés azért különösen fontos, mert: a magas vérzsírszint gyakran tünetmentes az érelmeszesedés hosszú ideig észrevétlenül zajlik a korai felismerés sok esetben megelőzheti a súlyos szív és érrendszeri eseményeket a családi halmozódás időben felismerve az egész család számára fontos lehet A lipidológiai kivizsgálás tehát nemcsak azoknak hasznos, akiknél már ismert betegség áll fenn, hanem azoknak is, akik szeretnének tudatosan tenni a szív és érrendszeri egészségükért. Összefoglalás A magas koleszterin és a magas triglicerid nem csupán egy laborlelet száma. Ezek az értékek fontos jelzések lehetnek arról, hogy fokozott figyelemre van szükség az érrendszer védelme érdekében. A lipidológiai kivizsgálás segíthet feltárni az okokat, meghatározni a valódi kockázatot, és személyre szabott megoldást találni a megelőzésre vagy a kezelésre. Különösen fontos lehet akkor, ha családi halmozódás, cukorbetegség, magas vérnyomás, túlsúly vagy korábbi szív és érrendszeri esemény áll fenn. Ha a laboreredménye magas koleszterin- vagy trigliceridszintet mutat, vagy szeretné pontosabban megismerni saját kardiovaszkuláris kockázatát, a lipidológiai konzultáció fontos lépés lehet a tudatos megelőzés felé. Lipidológiai szakrendelés Budapesten A magas koleszterin- és trigliceridszint kivizsgálásában, valamint a hosszú távú kardiovaszkuláris kockázat csökkentésében a lipidológiai szakorvosi konzultációnak fontos szerepe lehet. A Visegrádi40 Magánrendelőben Prof. Dr. Császár Albert rendel, aki a laboreredmények értelmezésében és a személyre szabott kezelési stratégia kialakításában nyújt segítséget. Gyakori kérdések a magas koleszterinről és trigliceridről Mi számít magas koleszterinszintnek? A pontos értékelés mindig az egyéni kockázattól is függ. Nemcsak az összkoleszterin számít, hanem különösen az LDL koleszterin, a HDL koleszterin és a triglicerid szintje is. Az is fontos, hogy fennáll-e magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly vagy korábbi szív és érrendszeri betegség. Mi a különbség a koleszterin és a triglicerid között? Mindkettő vérzsír, de nem ugyanazt jelenti. A koleszterin fontos szerepet játszik például a sejtfalak és bizonyos hormonok felépítésében, míg a triglicerid főként energiaraktárként szolgál. Ha ezek szintje tartósan magas, az növelheti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. Okozhat panaszt a magas koleszterin vagy triglicerid? Sok esetben nem okoz közvetlen tünetet, ezért is veszélyes. Előfordulhat, hogy valaki teljesen panaszmentes, miközben a vérzsírértékek már hosszabb ideje kedvezőtlenek. Éppen ezért fontos a laborvizsgálat és szükség esetén a lipidológiai kivizsgálás. Mikor indokolt a lipidológiai kivizsgálás? Akkor lehet indokolt, ha a laboreredmény magas koleszterin vagy triglicerid szintet mutat, ha a családban előfordult korai szív és érrendszeri betegség, vagy ha magas vérnyomás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, túlsúly vagy örökletes hajlam áll fenn. Öröklődhet a magas koleszterinszint? Igen, bizonyos esetekben örökletes hajlam is állhat a háttérben. Ha a családban több érintett is van, vagy fiatalabb életkorban fordult elő szívinfarktus, stroke vagy nagyon magas koleszterinszint, érdemes lipidológiai kivizsgálást kérni. Elég lehet az életmódváltás, vagy mindig kell gyógyszer? Ez mindig az eltérés mértékétől és az egyéni kockázattól függ. Enyhébb esetekben az étrend, a testsúlycsökkentés és a rendszeres mozgás is sokat segíthet. Más esetekben azonban gyógyszeres kezelésre is szükség lehet a megfelelő érvédelem érdekében. Miért fontos a magas trigliceridszinttel is foglalkozni? A magas trigliceridszint nemcsak a szív és érrendszeri kockázatot növelheti, hanem nagyon magas értékek esetén a hasnyálmirigy gyulladás esélyét is fokozhatja. Ezért nemcsak a koleszterin, hanem a triglicerid eltéréseit is komolyan kell venni.