Szívbetegség nőknél: tünetek, rizikófaktorok és megelőzés

A szív- és érrendszeri betegségek nemcsak a férfiakat érintik. A magas vérnyomás, a szívinfarktus, a stroke, az érelmeszesedés vagy a ritmuszavar nők körében is gyakori, mégis sokszor később ismerik fel a problémát.

Ennek egyik oka, hogy a női szív-érrendszeri kockázat gyakran másképp jelentkezik. A panaszok nem mindig „tankönyvszerűek”, a tüneteket pedig könnyen stressznek, kimerültségnek, gyomorpanasznak vagy hormonális változásnak tulajdonítják.

A Visegrádi40 Magánrendelőben a női szív-érrendszeri prevenciót nem egyetlen vizsgálatként értelmezzük, hanem személyre szabott állapotfelmérésként. A kardiológiai szakrendelés, az EKG, a szívultrahang, az ABPM, a Holter EKG, a laborvizsgálatok, valamint szükség esetén a diabetológiai, endokrinológiai, belgyógyászati és életmódbeli szemlélet együtt segíthet a kockázatok pontosabb megítélésében.

Szívbetegség nőknél

Miért más a szívbetegség nőknél, mint férfiaknál?

A női szervezetben a hormonális változások, a várandóssággal kapcsolatos események, a menopauza, az anyagcsere-eltérések és bizonyos autoimmun betegségek mind befolyásolhatják a szív és az erek állapotát.

A korszerű kardiológiai szemlélet szerint a női kockázatbecslésnél nem elég csak a vérnyomást, a koleszterinszintet, a vércukrot és a dohányzást figyelembe venni. Fontos rákérdezni többek között:

• korábbi terhességi magas vérnyomásra,

• preeklampsziára (terhességi toxémia),

• terhességi cukorbetegségre,

• korai menopauzára,

• policisztás ovárium szindrómára,

• autoimmun vagy krónikus gyulladásos betegségre,

• jelentős túlsúlyra vagy hasi típusú elhízásra,

• tartós stresszre, szorongásra vagy depresszióra.

Ezek az előzmények önmagukban nem jelentik azt, hogy valakinek szívbetegsége van, de jelezhetik, hogy érdemes tudatosabban foglalkozni a megelőzéssel.

A megelőzést nem idős korban kell elkezdeni

A női szívvédelem nem a nyugdíjas korban kezdődik. Már fiatal felnőttkorban, a gyermekvállalás éveiben, majd a menopauza környékén is vannak olyan élethelyzetek, amelyek fontos információt adhatnak a későbbi szív-érrendszeri kockázatról.

Különösen érdemes figyelni a megelőzésre, ha korábban előfordult:

• terhességi magas vérnyomás,

• preeklampszia,

• terhességi cukorbetegség,

• ismételt vetélés vagy koraszülés,

• korai menopauza,

• inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség,

• magas vérnyomás,

• magas koleszterinszint,

• dohányzás,

• autoimmun betegség,

• jelentős túlsúly,

• korai szívbetegség a családban.

A várandósság alatti szövődmények nemcsak a terhesség idején fontosak. Hosszú távon is jelezhetik, hogy a nőnek nagyobb figyelmet kell fordítania a vérnyomására, vércukrára, testsúlyára és szív-érrendszeri állapotára.

A hagyományos rizikófaktorok nőknél is komolyan veendők

A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a túlsúly és a mozgáshiány mindenkinél növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Nőknél azonban bizonyos tényezők, például a cukorbetegség vagy a dohányzás különösen erősen ronthatják a szív-érrendszeri kilátásokat.

Ezért nem érdemes megvárni, amíg panasz jelentkezik. Egy cukorbeteg, dohányzó, magas vérnyomással élő, túlsúlyos vagy menopauza környékén lévő nő esetében a megelőző kardiológiai állapotfelmérés már tünetmentes állapotban is hasznos lehet.

A menopauza fontos fordulópont a női szívbetegség kialakulásában

A változókor önmagában nem „okoz” szívbetegséget, de a menopauza körüli években több rizikófaktor is kedvezőtlen irányba változhat. Emelkedhet a vérnyomás, romolhat a koleszterinprofil, nőhet a hasi zsírtömeg, gyakoribbá válhat az inzulinrezisztencia és a cukoranyagcsere-zavar.

40 éves kor felett, illetve menopauza környékén érdemes rendszeresen ellenőrizni:

• vérnyomást,

• vércukrot és HbA1c-t,

• koleszterint és vérzsírokat,

• testsúlyt, haskörfogatot, testösszetételt,

• családi kórelőzményt,

• terhelhetőséget,

• alvást és stresszterhelést,

• visszatérő szívpanaszokat vagy szívdobogásérzést.

A Visegrádi40-ben a laborvizsgálatok, az EKG, az ABPM, a Holter EKG és szükség esetén a szívultrahang együtt adhatnak pontosabb képet a szív-érrendszeri állapotról.

Kardiológiai szakrendelés a Visegrádi40-ben

A női szívinfarktus tünetei nem mindig típusosak

A szívinfarktus klasszikus tünete a mellkasi nyomás vagy szorítás, amely a bal karba is kisugározhat. A szívbetegség nőknél azonban nem mindig ilyen egyértelmű tünetekkel jelentkezik, ezért a kevésbé jellegzetes panaszokat is komolyan kell venni.

Ilyen tünet lehet például:

• légszomj,

• szokatlan fáradékonyság,

• hányinger vagy hányás,

• gyomortáji kellemetlenség,

• hát-, nyak- vagy állkapocsfájdalom,

• hideg verejtékezés,

• szédülés,

• gyengeségérzés,

• megmagyarázhatatlan rossz közérzet.

Fontos: hirtelen kialakuló mellkasi fájdalom, fulladás, ájulásérzés, erős gyengeség, féloldali bénulás, beszédzavar vagy stroke-gyanú esetén azonnal mentőt kell hívni: 112.

Nem csak a szív számít: az egész szervezet összefügg

A női szív-érrendszeri prevencióban különösen fontos az egész szervezet áttekintése. Bizonyos betegségek nem közvetlenül szívbetegségként jelentkeznek, mégis növelhetik a szív-érrendszeri kockázatot.

Pajzsmirigybetegségek

A pajzsmirigy alul- vagy túlműködése hatással lehet a pulzusra, a vérnyomásra, a testsúlyra, a koleszterinszintre és a ritmuszavarok kockázatára. Ezért indokolt esetben az endokrinológiai kivizsgálás is része lehet a komplex szemléletnek.

Autoimmun betegségek

A lupus, rheumatoid arthritis, sclerosis systemica, Sjögren-szindróma és más gyulladásos betegségek fokozhatják az érelmeszesedés és egyes keringési problémák kockázatát. Ezek a betegségek nőknél gyakrabban fordulnak elő, ezért a kardiológiai kockázatbecslésnél külön figyelmet érdemelnek.

Vesebetegség

A krónikus vesebetegség önmagában is jelentős szív-érrendszeri rizikófaktor. A vesefunkció laborvizsgálattal ellenőrizhető, eltérés esetén pedig nefrológiai konzultáció is indokolt lehet.

Elhízás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség

A hasi típusú elhízás, az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség és a zsírmáj gyakran együtt járnak. Ezek hosszú távon növelhetik a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség kockázatát.

Alvászavar és alvási apnoe

A horkolás, a légzéskimaradás, a nappali fáradtság és a nem pihentető alvás magas vérnyomással, ritmuszavarral és szívelégtelenséggel is összefügghet. Menopauza után az alvási apnoe nőknél is gyakoribb lehet, mégis sokszor rejtve marad.

Stressz, szorongás, depresszió

A tartós lelki terhelés nem „csak idegi kérdés”. Befolyásolhatja a vérnyomást, az alvást, az étkezést, a testsúlyt, a gyulladásos folyamatokat és az orvosi kezelésekkel való együttműködést is.

Mikor érdemes nőként kardiológiai állapotfelmérésre jelentkezni?

Megelőző kardiológiai vizsgálat különösen akkor javasolt, ha az alábbiak közül bármelyik fennáll:

• magas vérnyomás,

• cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia,

• magas koleszterinszint,

• dohányzás,

• túlsúly vagy hasi elhízás,

• korai szívbetegség a családban,

• menopauza vagy korai menopauza,

• terhességi cukorbetegség vagy terhességi magas vérnyomás a kórelőzményben,

• autoimmun vagy krónikus gyulladásos betegség,

• tartós stressz, szorongás vagy depresszió,

• fulladás, mellkasi diszkomfort, szívdobogásérzés,

• csökkent terhelhetőség,

• gyakori fáradtság,

• lábdagadás,

• stroke vagy trombózis a kórelőzményben.

Mit tartalmazhat egy női kardiológiai prevenciós állapotfelmérés?

A vizsgálat mindig az egyéni panaszokhoz, előzményekhez és rizikófaktorokhoz igazodik. Az állapotfelmérés része lehet:

• részletes kórelőzmény, beleértve a terhességi és nőgyógyászati előzményeket,

• vérnyomásmérés,

• EKG,

• szívultrahang szükség esetén,

• ABPM, vagyis 24 órás vérnyomás-monitorozás,

• Holter EKG, vagyis 24 órás szívritmus-monitorozás,

• laborvizsgálatok: vércukor, HbA1c, vérzsírok, vesefunkció, májfunkció, gyulladásos paraméterek,

• testsúly, haskörfogat, testösszetétel elemzése,

• életmódbeli és táplálkozási rizikó felmérése,

• szükség esetén diabetológiai, belgyógyászati, endokrinológiai, nefrológiai vagy dietetikai konzultáció.

A Visegrádi40 Magánrendelő előnye, hogy több kapcsolódó vizsgálat és szakterület egy helyen érhető el. Így a női szív-érrendszeri prevenció nem elszigetelt kardiológiai vizsgálatként, hanem átfogó, személyre szabott állapotfelmérésként épülhet fel.

A legfontosabb üzenet

A női szív-érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető vagy késleltethető lenne, ha a kockázatot időben felismernénk. A női szívvédelem nem idős korban kezdődik, hanem már fiatal felnőttkorban, a gyermekvállalás éveiben, majd folytatódik a menopauzán át az időskorig.

A nők gyakran másokról gondoskodnak: családról, gyermekekről, szülőkről, betegekről. De a saját szívük védelme ugyanilyen fontos.

A megelőzés nem félelemkeltés, hanem lehetőség: esély arra, hogy hosszabb, aktívabb és egészségesebb életet éljünk.

Jelentkezés női kardiológiai prevenciós állapotfelmérésre

Amennyiben szeretné megismerni saját szív-érrendszeri kockázatát, vagy korábbi terhességi szövődmény, magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly, menopauza, családi halmozódás vagy szívpanasz miatt bizonytalan, érdemes személyre szabott kardiológiai állapotfelmérésre jelentkezni.

Visegrádi40 Magánrendelő

Szív-érrendszeri prevenció, női egészség, személyre szabott orvosi szemlélet Budapesten, a XIII. kerületben.

Időpontfoglalás: online vagy telefonon 06 20 344 3733

Időpontfoglalás Dr. Vértes Andráshoz

A tájékoztató nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Hirtelen mellkasi fájdalom, fulladás, ájulásérzés, stroke-tünetek vagy súlyos rosszullét esetén azonnal hívjon mentőt: 112.